A hazai fintech szektor bővülése a koronavírus-járvány megjelenését követően is folytatódott, mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2022-es FinTech és digitalizációs jelentéséből.
A Magyarországon működő fintech cégek között továbbra is a kisvállalkozások dominálnak, a szektor közel 80 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, ugyanakkor - egyedülálló módon - számos esetben már mikrovállalkozásként is nyereségesen működnek, és az exporttevékenységben is egyre aktívabbak a magas hozzáadott értékkel rendelkező cégek. A leggyakoribb szolgáltatási kör a szereplők csaknem kétharmadánál továbbra is a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció, a fizetési szolgáltatások, valamint az adatelemzés és üzleti intelligencia – írja az MTI az MNB közlése alapján.
Minden 4. hazai fintech cég részesült már kockázatitőke-befektetésben, és az elmúlt időszakban a szektorban dolgozók köre is bővült, 2021 végére 30 százalékkal, több mint 8 ezerre. A pénzügyi szoftverfejlesztéssel és rendszerintegrációval foglalkozó cégek száma az előző évivel azonos mértékben nőtt a tárgyévben is, így ezek immáron a szektor cégeinek több mint negyedét adják.
Az előző évhez képest a hazai szektorban kisebb részaránnyal rendelkező szegmensek közül - de a globális trendekkel összhangban - növekvő aktivitást mutatott a kiberbiztonság, a befektetés, a finanszírozás és biztosítás, valamint a digitális transzformációs tanácsadás területe is.
Az elemzés szerint a fizetési szolgáltatásokat és a számlatermékeket nyújtó fintech vállalatok népszerűsége továbbra is töretlen a befektetők és a fogyasztók körében. A pandémia miatt a digitalizáció és a távoli elérés a korábbinál is nagyobb mértékben a mindennapok részéve vált, így az újonnan kialakult és visszatérő fogyasztói szokásokat a befektetők fókusza is lekövette.
A jegybank elemzésében arra is kitértek, hogy a tech cégek térhódítása pénzügyi piacokon egyre sürgetőbb szabályozói fellépést igényel, ahol a tevékenységi és intézményi szabályozói modell kombinálása tűnhet a leghatékonyabbnak.