Az infláció augusztusban tovább gyorsult. A fogyasztói árak 1,8 százalékkal nőttek havi szinten, így az éves infláció 15,6 százalékra emelkedett a júliusban közzétett 13,7 százalékról.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője elmondta, a tényadat megfelelt a várakozásuknak, és minimálisan alacsonyabbnak bizonyult a piaci konszenzusánál. Az éves maginfláció rendkívül magas szintre nőtt: augusztusban 19%-on állt. Az Eurostat módszertana szerint számolt harmonizált fogyasztói árindex pedig 18,6%-os volt, ami azt mutatja, hogy a háztartási rezsiárak támogatásának augusztusi részleges kivezetése 3 százalékponttal növeli majd a teljes inflációs rátát.
Augusztusban is az élelmiszerárak jelentették az infláció hajtóerejét, ebben a főcsoportban 3,3%-os havi és 30,9%-os éves növekedést számolt el a KSH. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások esetében is meglehetősen magasnak bizonyult a havi infláció, 1,2%-os, illetve 1,3%-os volt a drágulás. Csak a ruházati termékek árai csökkentek havi szinten, 0,6%-kal a nyári szezonalitás miatt. Az üzemanyagárak 0,3%-kal emelkedtek havi szinten, miután a hatósági ár kedvezményezetti köréből kikerültek a céges tulajdonú személygépjárművek. Októberben valószínűleg megszűnik a teljes üzemanyagár-stop, ami újabb egyszeri nagyobb ugrást okozhat majd az inflációban.
"Az inflációs kilátások továbbra is meglehetősen borúsak. A különböző árplafonok fokozatos megszüntetése a következő hónapokban esedékes. Emellett a cégeket terhelő többletadók, az aszálykárok és a forint gyengesége és erős volatilitása további inflációnövekedést eredményezhet. A teljes inflációs index már szeptemberben elérheti majd a 20%-ot, és valószínűleg 2023 második negyedévéig e szint felett marad. Várakozásunk szerint először 2023 szeptemberében fogunk ismét egyszámjegyű inflációt látni a bázishatás alakulása miatt. Hozzá kell azonban tenni, hogy az inflációs előrejelzéseket övező bizonytalanságok rendkívül nagyok a most élt időszakban" – mondta el Nyeste Orsolya.
