Még ma is csekély számban, s megyénként is nagyon eltérő arányban kerülnek a piaci kínálatba igazán energiahatékony lakóingatlanok Magyarországon. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint több tényezőtől is függ, hogy milyen messzire kell költöznie annak, aki olcsón fenntartható lakást keres.
Az emelkedő rezsiköltségek okán versenyfutás indult a közelítő téllel, szerte Magyarországon napelemek települnek és a lehetőségekhez képest optimalizálják a lakóingatlanok energiagazdálkodását. Ám aki kész megoldást keres a rezsiköltségek csökkentésére és csekély energiaigényű ingatlant venne még a nagyobb hidegek előtt, úgy tűnik, hogy még nehezebb helyzetben van. A kínálat általában szűk, sőt az ország egyes részein szinte észrevehetetlen.
Egy kiszemelt ingatlan várható üzemeltetési költségeiről a – 2016 óta alkalmazott 12 szintű – energetikai besorolás hivatott tájékoztatni. Ez egy referenciaértékhez (100 kWh/m2/év) viszonyítva jelzi, hogy az épület mennyi energiát „használ el” az átlagos üzemeltetés során. Ennek kiszámításához többek között a tájolást, a szigetelést és a fűtési rendszer hatékonyságát is figyelembe veszik. Így a tanúsítvány ismeretében elég az ingatlan alapterületét venni egy szorzáshoz és máris kalkulálható a várható éves energiaköltség. Olykor lehet találkozni olyan CC besorolású ingatlannal is, amelynek a tényleges éves energiafogyasztása nem éri el a 100 kWh/m2-t. Ennek az a magyarázata, hogy a BB, illetve az annál jobb minősítés elnyerésének a referenciaérték alatti fogyasztás mellett vannak további feltételei is. Így például az, hogy az energiaigénynek legalább a negyedét megújuló forrásból fedezzék. Egy társasházi lakás esetében pedig az is ilyen követelmény, hogy magának a társasháznak is legyen megfelelő energetikai bizonyítványa.
„Energiatanúsítványra – új ingatlan használatbavételén kívül – akkor van szükség, ha egy használt ingatlant el-, illetve bérbe akarnak adni. Azaz e bizonyítványok országos adatbázisa elég jól tükrözi, hogy egy-egy évben energetikai mutatók szempontjából milyen minőségű lakások kerültek piacra. Az adatokból a leginkább szembetűnő az, hogy az elmúlt évek megannyi energetikai korszerűsítésének dacára, ilyen téren szinte semmit nem javult a felkínált ingatlanok minősége 2016 és 2021 között. Egyedül a BB kategória aránya mutat jelentősebb pozitív változást, amiben feltételezhető, hogy az is szerepet játszott, hogy már az újépítésű ingatlanokra vonatkozó szigorúbb energetikai előírások életbe lépése előtt is a CC kategóriából ebbe az irányba mozdultak el a beruházók” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az energetikai szigorítás alóli ideiglenes „felmentést” csak az egyszerű bejelentés hatálya alá eső lakóépületek kaptak, amelyek az újabb határidőmódosítást követően 2024-től kell, hogy megfeleljenek a BB kategória követelményeinek.
A 2022-ben épült, illetve piacra került ingatlanoknak – országos átlagban – mindössze tizede tartozik a felső négy kategóriába (AA++ - BB), melyek a referenciaértéknél kevesebb energiát igényelnek. A következő három osztályba (CC - EE) – melyek ennek az értéknek legfeljebb a dupláját fogyasztják – a választék mintegy 37 százaléka tartozik. A következő két csoportba, melyek rezsije a viszonyítási alap legalább duplája (FF - GG), illetve minimum háromszorosa (HH - JJ), az ingatlanok 22 százaléka, illetve 30 százaléka sorolható. Ám földrajzi elhelyezkedés szerint az egyes területek gyökeresen eltérő képet mutatnak. Vannak megyék, ahol az új tulajdonosra váró, illetve tulajdonost cserélő lakások bő kétharmadában legalább két-háromszorosa a fajlagos energiaköltség az elvárhatónak. Ilyen kedvezőtlen választék jellemzi Békést, Borsod-Abaúj-Zemplént, Hevest, Nógrádot, Jász-Nagykun-Szolnokot. De csak egy árnyalatnyival jobb a helyzet Tolnában, Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Bács-Kiskunban. A paletta másik végén, az igazán korszerű és takarékos lakások kínálatában Pest megye emelkedik ki a mezőnyből közel 24 százalékos AA+ és BB közötti besorolással. Mellette a legnagyobb arányban (13-15 százalék között) Győr-Moson-Sopronban, Fejérben és Veszprémben kerülnek forgalomba olcsón üzemeltethető otthonok.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezek az adatok is híven tükrözik a jellemző piaci tendenciát, a fizetőképes keresletben megmutatkozó nyugat-keleti lejtést. Továbbá: a legalább BB-s kategóriájú ingatlanok jelentősebb választéka azt is mutatja, hogy mely városokban, térségekben indultak a közelmúltban nagyobb volumenben újlakás-építések. E mellett olyan lokális folyamatokra is utal a bővebb prémium-választék, mint Pest megyében a fővárosból való kiköltözés, vagy Hajdú-Biharban a Debrecen-központú keleti fejlesztési pólus kialakulása.
Összességében az tűnik ki az adatokból, hogy aki ingatlanvásárláskor kifejezetten a fenntarthatóságot keresi, az a korábbi lakhelyétől esetleg csak igen messze találhat ehhez bővebb választékot. A szakértő hozzátette, hogy a költözés mellett a rezsiköltségek csökkentésének további hatékony módja lehet a meglévő ingatlan energetikai felújítása is, amihez az év végéig még elérhető állami hozzájárulás is (például az otthonfelújítási támogatás, illetve a falusi CSOK), azonban a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján az idő már igencsak szorít.
