Csökken a fluktuáció mértéke a munkaszervezetekben. Mielőtt azonban a HR osztályokon pukkanna a pezsgő, fontos látnunk az okokat, mert bár furcsán hangozhat, ez a csökkenés káros is lehet, ennek hátterében pedig a kevéssé őszinte munkavállalói indíttatások állnak. Minderre a Lounge Group médiaigazgatója, Hidvégi Krisztina hívja fel a figyelmet. A vezető szerint az elmúlt évek globális kihívásai jelentős nyomot hagytak a munkavállalók mentalitásában. Hogy vezetőként milyen megoldásokkal léphetünk fel a kérdésben, erről szól a médiaigazgató írása.
Ha egy ember mentálisan nincs rendben, akkor az egy vállalat működését tekintve is probléma. Mindez kiemelten érinti a gazdaság mozgatórugójaként számontartott KKV-k mindennapi működését. Hogy a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború a mentalitásban tartósan nagy nyomot hagyott, tény. Viszont kevés szó esik arról, hogy mindennek társadalmi feszültségét, az ezek révén keletkezett szorongásokat miként „visszük be” munkahelyünkre, és ott ez milyen hatással van a szervezet működésére.
Fontos látni ugyanakkor, hogy napjaink kihívásai révén, a mentális frusztrációk tetőzése által egyre csökken a mentalitásában stabil munkavállalók száma. Ez részben azért van, mert a Covid19, illetve a háborús helyzet generálta bizonytalanság az emberek szubjektív kontrollérzetét visszavetette. A szubjektív kontroll az az önreflexív alapú kép, amely sugallja számunkra, mennyire vagyunk befolyással saját életünk alakítására. Minél alacsonyabb a szubjektív kontroll érzetünk, annál kevésbé érezzük, hogy alakítói lennénk sorsunknak. Ez a kiszolgáltatottság-érzet még a legstabilabb önbizalommal rendelkező munkatársakat is megérinti. Így közös pont lett a stabilitás keresése, ami együtt jár a munkahelyhez való erősebb kötődéssel, ezért lehet, hogy több helyen csökken a fluktuáció mértéke a munkaszervezetekben.
Ez azonban kétélű fegyver, mivel az a munkavállaló is maradni akar, akinek alapvetően nincs ilyen motivációja, de csökkenő szubjektív kontroll-érzete mégis erre sarkallja. Így demoralizáló hatást gyakorolhat azokra, akik motiváltságát valós, belső igény hívja életre.
Tapasztalatom szerint egy ilyen munkaszervezeti kockázat esetén a vezetők tréneri, coach feladata felértékelődik, ugyanis minden erővel ki kell szűrni a mentalitásában stabil munkatársakat és – a lehetőségekhez mérten – szeparálni kell őket a demoralizáló hatást gyakorló kollégáktól. Éppen ezért még soha ekkora szükség nem volt olyan beszélgetésekre, amelyek a munkavállalók mentális állapotának, a lehetséges koalíciós szerveződések feltérképezésére irányulnak.
Az elmúlt időszakban kiemelten éreztük mi is ezt az igényt, jóllehet a Lounge Groupnál már a kezdetek óta a munkatársak szemléletének, mentalitásának irányba állításában hiszünk. Kiszolgáltatott helyzetben vannak azonban sok esetben a KKV-k, akik számára azért is nehéz megtalálni munkavállalóik mentalitásbeli változásában a megoldást, mert gyakran nincs erőforrásuk arra, hogy például HR osztályuk legyen.
Hogy nekik egyfajta kulcsot adjunk a témában, elindítottuk „Munkadinamika” című kutatási projektünket. Ezen projekt keretében nem konkrétan a koronavírus-világjárványban bekövetkezett mentális gondokra keressük a választ, hanem a célunk az, hogy általánosságban találjuk meg a megoldást a drasztikusan megváltozott környezetben bekövetkezett humán erőforrás problémáira, változásaira. A „Munkadinamika” egy hosszútávú projektünk, amely 2021 nyarán indult és jelenleg is zajlik, ám előremutató, és sok esetben meglepő eredményeiről a vizsgálati-folyamat lezárulta után fogunk hírt adni.
Saját példánkon érezzük, hogy mivel a Lounge Group hosszú évek óta gondozza ezt a kérdéskört, így a probléma nem eszkalálódott. A vezetők coach szerepének fontossága, a munkavállalók hozzáállásának vezetői fókuszba helyezése, valamint a rendszeres és célzott kommunikáció a kollégák mentális állapotának felmérésére elengedhetetlenné vált egy sikeresen működni kívánó vállalat életében. Mindezt tesszük azért, mert az alaptézis egyszerű: a mentálisan stabil munkaerő a hatékony munkaerő.
