A fenntarthatóság iránti növekvő igény miatt egyre népszerűbbek a közösségi alapú szolgáltatások. A Start it @K&H, Magyarország legnagyobb nagyvállalati inkubátorának tapasztalatai szerint a startupok előszeretettel alkalmazzák ezeket a sharing, azaz megosztás típusú megoldásokat, mely a személyszállítás és a vendéglátás után olyan új szektorokat is kezd meghódítani, mint a divat és az egészségügy. A trend azonban a startup világ mellett a vállalati szektor jelenét és jövőjét is felforgathatja: bizonyos szektorokban akár az összesített bevételek felét is az ilyen megoldásokkal foglalkozó cégek generálhatják 2025-re.
A környezetvédelem iránti igény, a digitális platformok és eszközök robbanásszerű fejlődése nagymértékben hozzájárult a fogyasztói szokások átalakulásához. Az okostelefonoknak és mobilinternetnek köszönhetően az átlagember hozzászokott, hogy szinte bármit, bármikor elérhet, lefoglalhat, kikölcsönözhet, megvehet, ráadásul nem is feltétlenül egy cégtől, hanem egy másik fogyasztótól: gondoljunk csak az Airbnb, az Uber vagy a Lyft sikereire. Ezeknek a megosztáson alapuló megoldásoknak köszönhetően könnyebben kivitelezhető, hogy csak akkor használjuk az adott eszközt vagy szolgáltatást, amikor szükségünk van rá. A mai fogyasztói társadalomban ugyanis ez az egyetlen mód, amivel valóban elkerülhető a túlfogyasztás és felhalmozás, és nem utolsó sorban komoly költségcsökkentő hatása is van, ami a jelenlegi gazdasági környezetben egyre fontosabbá válik.
A közösség ereje
A sharing economy, azaz a megosztáson alapuló, közösségi gazdaság lényege, hogy egy online platformon keresztül közvetlenül kommunikálhatunk a másikkal, és megtalálhatjuk azt a szolgáltatást vagy terméket, amire szükségünk van, illetve tulajdonosként bérbe adhatjuk vagy eladhatjuk eszközeinket. Ez a 2000-es évek elején indult mozgalom mára külön iparággá nőtte ki magát és új kapukat nyitott meg elsősorban a startupok előtt.
„A startupok rendkívül fogékonyak a fenntarthatóság és környezetvédelem iránt, emellett a technológia mesterei. Ezek a tényezők alapjaiban határozzák meg a sharing economy szemléletét, így nem véletlen, hogy számos csapat beépíti üzleti modelljébe, ami nem csak a fogyasztóknál, de a befektetőknél is előnyt jelenthet. A Start it @K&H programban jelenleg három csapat használ valamilyen sharing típusú megoldást, az alkalmi elektromos eszközök, az iskolai jegyzetek és az üres hátizsákok tárolókapacitása terén. Véleményünk szerint a nem is olyan távoli jövőben pedig már nem csak a hagyományos iparágakat, hanem olyan új szektorokat is elérhetnek a startupok, mint a divat vagy egészségügy a közösségi gazdaságon keresztül” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Aki kimarad, lemarad
A sharing típusú megoldások népszerűsége a startupok mellett a vállalatok jelenét és jövőjét is nagymértékben átformálhatja. Ezt támasztja alá a PwC tanulmánya is, amely szerint 2013-ban azon 5 iparágban – közösségi finanszírozás, online távmunka, lakásmegosztás, autómegosztás, online zene és videó streamelés –, amelyben a „sharing economy” üzleti modell leginkább jelen van, 15 milliárd dollár bevételt értek el a vállalatok. Becslések szerint 2025-re ez több mint húszszorosára, 335 milliárd dollárra nőhet, így a vizsgált piacok bevételének felét a „sharing economy” modellt követő cégek fogják uralni.
Így lehet csökkenteni a költségeket
Az erőforrások nem hatékony felhasználása nem csak fenntarthatósági kérdéseket vet fel, de súlyos költségnövekedést is okozhat, ami a jelenlegi gazdasági folyamatok és energiaárak következtében még inkább hangsúlyossá válik. A sharing economy számos iparágban rávilágított erre a problémára, ösztönözve a cégeket a meglévő eszközeik megosztására. „Az a szektor, amelyik nem alkalmazkodik ehhez az új és gyorsan változó gazdasági környezethez, komoly nehézséggel nézhet szembe, hiszen már most is jól érzékelhető, hogy a közösségi gazdaság nem csak az elmúlt 10 évet, de a következő éveket is felforgathatja” – hangsúlyozta a szakértő.
