Az üzleti életben a fenntarthatóság túlmutat az önkéntes kezdeményezéseken, és már nem megkerülhető – hangzott el a CBRE szakmai konferenciáján. A tágabban vett gazdaság és a kereskedelmi-ingatlanpiac szereplői egy olyan mérhető és átlátható rendszer kialakításának küszöbén állnak, melyet egységesen kell követnie a vállalatoknak.
„Bár a befektetők nagy része számára egyelőre az energiahatékonyság és az épületek tanúsítása a legfontosabb, ezek önmagukban nem garantálják a cégek és az ingatlanok fenntarthatóságát, ha például nincs a széndioxid kibocsátás csökkentésére számszerűsíthető és hatásos cél megfogalmazva” – hívta fel a figyelmet Horváth Áron, a CBRE Fentarthatóságért felelős vezetője. A szakértő szerint egyre többen ismerik fel, hogy a látszatmegoldások helyett mérhetőségre lenne szükség. „A fenntarthatóság a vonzó és néha greenwashing-gyanús beszámolókból eljutott az adatokkal alátámasztott célok és auditált teljesítmény korába, ami a vállalatok, eszközök finanszírozhatóságát is befolyásolhatja” - jelentette ki a szakember, aki arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi állás szerint a klímaváltozás elleni intézkedések megközelítőleg sem fogják elérni a nemzetközi szerződésben is lefektetett 1,5°C fokos maximális felmelegedési célt. Ez pedig áradásokkal és extrém hőhullámokkal is járhat, amelyek súlyos következményei az emberiséget és a gazdaság szereplőit egyaránt érintik.
A fenntarthatósági törekvések mérhetősége a jövőben egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni, erre jelenleg a sokak által elfogadott és egyik legkézenfekvőbb megoldást az épületek minősítése jelenti, mind az irodák, mind a logisztikai ingatlanok területén. „Az épületek zöld minősítése továbbra is kiemelten fontos a hazai befektetők és a bérlők számára, de nemzetközileg egyre magasabbak az elvárások, jól mutatja ezt, hogy a régióban a Kitűnő (Excellent) BREEAM minősítésű ingatlanok feltörekvőben vannak (38 százaléka az összes minősítésnek), míg Magyarországon a hasonló minősítésű épületek száma 9 százalékot tesz ki. A magasabb igényszint hozzánk is hamarosan elér” – mondta Horváth Áron.
A panelbeszélgetésekben Kibédi Varga Lóránt, a CBRE ügyvezető igazgatója mellett Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese, Szentpály Ágnes a CBRE ingatlanvagyon-kezelési igazgatója és Pascal Steens, az Nhood vezérigazgatója vett részt. A szakértők egyetértettek abban, hogy valós, rendszerszintű változás egyedül a vállalatokon belülről indulva érhető el, amelynek része a teljes értéklánc, azaz a beszállítók és az üzleti partnerek edukálása is. „A cél, hogy az épületek zöld minősítése egy belső igény legyen a vállalatok életében, és ne egy címke, amit külső nyomásra illik megszerezni” – állapították meg a panelbeszélgetésben résztvevők.
„A jelenlegi energiaipari kihívások kapcsán általános tapasztalat, hogy gyakran hiába állnak rendelkezésre adatok az energiafogyasztással kapcsolatban, ezeket az adatokat a legtöbb cég nem tudja megfelelően elemezni és felhasználni az energiahatékonyság növelése érdekében” – mondta Szentpály Ágnes a CBRE ingatlanvagyon-kezelési igazgatója.
A CBRE által a konferenciát megelőző felmérésben1 adott válaszok szerint egyre nagyobb jelentőséget kap a fenntarthatóság, mint az üzleti siker záloga (válaszok 48 százaléka), míg a törvényi megfelelés továbbra is meghatározó, főleg a növekvő elvárások fényében (válaszok 52 százaléka). Ugyanakkor a vállalatok szélesebb körű folyamatainak integrálásában van hova fejlődni, a megkérdezettek 48 százaléka állítja, hogy semmiféle ESG követelményt nem állít beszállítóival szemben és ugyanekkora arányban az ESG átláthatóvá tétele irányába sem tesznek lépéseket.
A beszélgetés kitért az alternatív megújuló energiaforrásokra is. A geotermikus vagy a szélenergia – a szabályozási korlátozások miatt – továbbra is kihasználatlanok maradnak, miközben a fenntarthatósági célok elérésének gyorsítását a szabályozás és engedélyeztetési eljárások nem mindig ösztönzik. A panelbeszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a piaci szereplők és a szabályzók között.
A kerekasztal legfontosabb tanulságaként a résztvevők megállapították, ha 2050-re valóban nulla energiafelhasználású világot szeretnénk, a piaci szereplőknek egységesen, a nemzetközi stratégiát is szem előtt tartva kell haladéktalanul fellépnie.
Ez a törekvés megegyezik a CBRE azon elköteleződésével, hogy a Climate Pledge közösség részeként a párizsi klímaegyezmény által kijelölt célhoz képest tíz évvel korábban, 2040-re érjék el a nettó nulla károsanyag-kibocsátási szintet. Ez az elköteleződés nem csak a CBRE saját működéséből, de a befektetők és a bérlők megbízásából működtetett ingatlanokból származó károsanyag-kibocsátást, valamint az ellátási láncokra vonatkozó közvetett kibocsátásokat is magába foglalja
