„Az alvás a gyengéknek való!” „Ha el akarod érni a céljaidat, dolgozz, amíg mások buliznak!” „Azért tartok itt, mert én soha nem pihenek!” Ismerősek ezek a mondatok? A hustle culture, vagyis a túlórákat és a túlhajszoltságot normalizáló attitűd napjaink egyik legkárosabb jelensége, ami hosszú távon fizikai és mentális állapotunkra is rányomja bélyegét.
Vannak, akik a szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták, másokat a közösségi média hamis képe téveszthetett meg, de tény: napjainkban sokan érzik úgy, hogy a nap, aminek a végén nem holtfáradtan esnek bele az ágyba, nem volt elég hasznos.
A túlórák észrevétlenül a mindennapjaink részévé váltak, a COVID óta pedig még jobban elmosódott a határ a munka és a magánélet között. Hozzászoktunk, hogy otthon is ránézünk a céges e-mailjeinkre, még távolról is elvégzünk egy feladatot vagy frissítünk egy táblázatot. A hustle culture nemcsak normalizálta az állandó munkát, de szinte elvárássá tette azt: nem akarunk hamarabb felállni a munka mellől, mint a kollégáink, és elhisszük, hogy csakis akkor lehetünk boldogok és sikeresek az életben, ha folyamatosan hajtjuk magunkat ezért.
A jó munkamorál persze valóban előnyös tulajdonság, fontos azonban megtalálni az egyensúlyt. Az ugyanis, ha a munkaidő után is a feladataink zakatolnak a fejünkben, vagy még az este, az ágyban is a céges levelekre válaszolgatunk, sokkal gyorsabban vezetnek kiégéshez és akár a mentális és fizikai egészség károsodásához is, mint céljaink megvalósításához.
A túlórák miatt kevesebbet és rosszabbul alszunk, elhanyagoljuk a kapcsolatot a barátainkkal, családtagjainkkal, ami pedig segíthetne a töltekezésben. Ez az állandó fáradtság és a kapcsolatok hiánya idővel a teljesítményünk romlásához vezet, amit aztán újabb túlórákkal próbálunk kompenzálni, így ördögi körbe találhatjuk magunkat.
Nem segíti a helyzetet, hogy a hustle culture olyan elfogadott lett, hogy nemcsak normálisnak tekintjük a túlhajszoltságot, de szinte el is várjuk azt magunktól. Ha egy kollégánk arra panaszkodik, hogy milyen fáradt, és hogy milyen sokáig maradt bent előző nap az irodában, szinte rosszul érezzük magunkat, ha mi kevesebbet dolgoztunk, vagy jól aludtunk előző este, és inkább mi is mondunk valamit a saját túlóráinkról – ahelyett, hogy arra biztatnánk a kollégánkat, hogy hagyjon időt magának a pihenésre.
Ahhoz, hogy a munka és a magánélet egyensúlya helyreállhasson, természetesen egyéni szinten is szükség van döntésekre, de legalább ilyen fontos, hogy a túlórákat és az állandó fáradtságot normalizáló kultúra is megváltozzon. A HEINEKEN éppen ezért új kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaidő végén ideje lekapcsolni a laptopot, letenni a telefont és inkább egy pohár sört venni a kezünkbe a barátokkal, vagy éppen a kollégáinkkal. A kampány célja, hogy emlékeztessen rá: a döntés a mi kezünkben van, rajtunk múlik, mivel töltjük az estéinket. A Harvard Study of Adult Development 724 férfi életét követte nyomon 79 éven keresztül. A kutatók abban reménykedtek, hogy felfedezik a siker, a boldogság és a jó élet titkát. A tanulmány kimutatta, hogy az emberi kapcsolatok óriási hatással vannak egészségünkre, boldogságunkra és életminőségünkre – vagyis a sikeres élet titka inkább keresendő a barátságokban, mint az extra munkaórákban, amikre jobb, ha úgy tekintünk, akár a sörre, és csak felelősséggel fogyasztjuk.
