Bár a tranzakciók számának csökkenése már a piac megtorpanására utal, az év első háromnegyedében még igen sokan tapasztalhatták, hogy számottevően felértékelődött az otthonuk. A NAV adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint a legnagyobb nyertesek között érezhetik magukat például a veszprémiek, a baranyaiak és a csillaghegyiek is.
Az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2022 első háromnegyedében továbbra is dinamikusan nőtt az eladott lakások ára. Az átlagos drágulás a tavalyi év hasonló időszakával összevetve 21,1 százalékos volt. A tempósabb felértékelődést a megyei jogú városok mutatták 24 százalékkal, de még a kisebb városok is lehagyták a maguk 21 százalékos ütemével Budapestet (20%). A községekben ugyanakkor csak nagyjából fele ilyen tempót diktált a drágulás. (Hozzá kell tennünk azonban, hogy az önálló házak gyakran hiányos méret adatai miatt a kisebb települések, jellemzően a községek esetében az adatok még jelentősen változhatnak.)
A megyeszékhelyek közül – a tavaly még csak a sereghajtók között szereplő – Veszprém érte el a leglátványosabb növekedést. A 43 százalékos drágulás következményeként mostanra ott egy átlagos négyzetméter 628 ezer forint. Ezzel a kiemelkedő árral a város már a budapesti kerületek közül is maga mögé utasított ötöt. Ugyancsak jelentősen, 30 százalék feletti ütemben drágult Eger és Pécs, míg e listát Szekszárd zárja 12 százalékkal. Meglepő Salgótarján szereplése, amely korábban három éven át volt az élbolyban, de most csak az utolsó előtti lett, 15 százalék alatti áremelkedésével. „Úgy tűnik, befejeződött a nógrádi megyeszékhely árszintjének három évig tartó szárnyalása” – szűrte le ebből Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a felzárkózási kísérlet egy olyan pozícióból indult, ahonnan a kiemelkedő drágulás is csak néhány tízezer forintot jelentett évente, négyzetméterenként.
A megyeszékhelyek átlagárainak abszolút listáját ma is Salgótarján zárja 188 ezer forintos átlagos négyzetméterárával, ami kevesebb, mint harmada a már említett veszprémi tarifának. Ebből az összevetésből érdemes még külön kiemelni a második legdrágábbat, Debrecent. Az ottani mintegy 605 ezer Ft/m2 ugyancsak már „fővárosi szintű”, három kerület árszínvonalát is meghaladja.
A megyék közötti éves drágulási versenyt Baranya nyerte 39 százalékkal, nyomában a 30 százalékot ugyancsak felülmúló Komárom-Esztergommal és Csongrád-Csanáddal. A tempót legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg tartotta a 18 százalékos átlagár-növekedésével, míg Tolnában egyedüliként csökkent az eladott ingatlanok árszínvonala, aminek nagyrészt technikai jellegű oka van, ugyanis tavaly itt több új lakóprojekt lakásainak eladása emelte kivételesen nagy ütemben az átlagárat.
Az abszolút árakat tekintve nincs nagy meglepetés, Somogy immár harmadik éve a legdrágább, jelenleg 578 ezer Ft/m2 átlagárral. Közvetlenül utána is csak egy helycsere az újdonság: Hajdú-Bihar megelőzte Pest megyét, majd Győr-Moson-Sopron következik, s mindhárman elérik a félmilliós négyzetméterárat.
Az elemzés a járások között 40 olyat azonosított, amelyekben az év első háromnegyedében meghaladta a félmillió forintot az átlagos egységár. Zömmel fővárosi kerületek, valamint Pest megyei, illetve Balaton-parti járások érték ezt el. Rajtuk kívül bekerült a legdrágábbak közé a Gárdonyi, a Debreceni, a Veszprémi, a Győri, a Székesfehérvári, a Soproni, a Szegedi és a Tatai járás is. A vidék abszolút csúcstartói a Fonyódi, a Siófoki és a Balatonfüredi járások, melyekben a vizsgált időszakban átlagosan 790–890 ezer forintot adtak egy négyzetméterért.
Hasonló átlagár (812 ezer Ft/m2) alakult ki idén Budapesten, ahol immár három kerület is meghaladta a milliós szintet. Tavaly még csak az V. kerületben írták hét számjeggyel az átlagárat, idén már a II. és a XI. kerület is elérte ezt. A 900 ezres limit fölé még négyen jutottak: az I., a XII., a IX. és a VI. kerület. A sor túlsó végén jellemzően a pesti peremkerületek találhatók. Az árskála pedig igencsak széles: míg a csúcstartó V. kerületben 1,13 millió forintért adnak egy átlagos négyzetmétert, addig a XX., XXI. vagy a XXIII. kerületben fele annyiért, kevesebb, mint 600 ezerért.
Egy-egy nagyobb lakóprojekt magas árainak torzító hatását kiszűrve, és csak a nagy forgalmú területeket vizsgálva az is jobban megmutatkozik, hogy melyek voltak ezen időszak nyertes fővárosi irányítószám körzetei. E szerint Csillaghegy-Békásmegyeren (1039-es irsz.) látszott a legdinamikusabb felértékelődés (31%). Árcsökkenés ugyan sehol sem volt, de néhol látványosan sűrűsödnek a 10 százalék alatti növekedést mutató körzetek, az I. és a VI. kerületbe jutott ilyenből a legtöbb. Az elemzéshez megfelelő számú tranzakciót felmutatni tudó körzetek közül, abszolút árakat tekintve a II. kerületi Rózsadomb-Rézmál végzett az élen, ahol az átlagos eladási ár négyzetméterenként 1,29 millió forint lett.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérképének visszatekintő elemzéséből úgy tűnik, hogy az árak alakulását még nem érte el az az óvatosság, ami a forgalomban már megmutatkozott az év második felében. Valkó Dávid szerint a jelenlegi trendfordulós helyzetben egyelőre kivárás van, a tranzakciószám csökken, de a tulajdonosok még tartják az áraikat, ha nem sürgős nekik az eladás. „Miden jel arra mutat, hogy kilenc év növekvő trendje után feljutottunk a csúcsra, ám az majd csak jövőre derül ki, hogy milyen mértékű korrekció követi a ciklusfordulót” – teszi hozzá.
