Egyensúlyt kell találni két, egyformán fontos elengedhetetlen követelmény között: a megfizethető energiaellátás biztonsága és az éghajlatváltozás elleni küzdelem az előttünk álló időszak legfontosabb kérdései.
Az energiapiac szerkezetének reformját sürgeti a Capgemini Energia-világpiaci jelentésének (World Energy Markets Observatory – WEMO) legfrissebb változata. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy az energiaellátás fenntarthatósága és a zöld beruházások épp olyan fontos kulcsszerepet kell, hogy játszanak az energiaválság kezelésében, mint a jelen legsürgetőbb – például az orosz gáztól való függőség – kérdései.
Gyógyír az energiaválságra: energiacsökkentés és gáztárolás
Az ukrajnai orosz inváziót követően az orosz gáztól való európai függőség hosszútávú kockázata elérte a töréspontot. Az elmúlt két évtizedben Európa, különösen Németország orosz gáztól való függősége az európai gáztermelés csökkenésével és a gázfogyasztás növekedésével tovább fokozódott. Jelenleg, amikor Európa arra kényszerül, hogy kivonja magát az orosz gázellátás alól, a gázellátás biztonsága három tényezőtől függ: a gáztároló létesítmények feltöltöttségétől, a gázimport útvonalának meghatározásától és ami a legfontosabb, az energiacsökkentési kampányok hatékonyságától. Az energiatakarékosságra irányuló törekvések, amelyeket számos európai országban már bevezettek, képesek jelentős változásokat elindítani.
Gyorsításra van szükség: fel kell pörgetni a megújuló energiaforrások kiépítését
Az orosz ellátástól való függetlenség és a gazdaság villamosítása érdekében a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására irányuló új uniós tervek szerint 2027-ig további 26 milliárd euróra lesz szükség az energetikai beruházásokhoz. Jelenleg a szél- és napenergiát hasznosító technológiák bizonyulnak a legígéretesebb megoldásnak.
Colette Lewiner, a Capgemini energia- és közműügyi szenior tanácsadója szerint: „Meg kell teremteni a kényes egyensúlyt. Ez azt jelenti, hogy megfelelő döntést kell hozni az olyan rövid távú megoldásokkal kapcsolatban, mint a nap- és szélenergia, míg hosszabb távon a harmadik generációs nagyméretű atomerőművek vagy a kisméretű, moduláris atomreaktorok (SMR) építésével kapcsolatban azokban az országokban, amelyek képesek ilyen projekteket megvalósítani. Reálisan kell látnunk a kialakulóban lévő megoldásokat és a várható eredményeket. Például gazdasági és technikai okok miatt a hidrogénnel előreláthatólag nem érhető el a nettó zéró kibocsátás a század közepéig. Ezért a zöld hidrogént olyan iparágak számára kell fenntartani, ahol a CO2 kibocsátást nehéz csökkenteni.”
A rendelkezésre álló megújuló megoldások közül a napenergia jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, mivel a napenergia maximalizálására szolgáló innovatív anyagok és módszerek fejlődést mutatnak. A napenergia-termelő telepek a helyi közösségek számára is kedvezőbbek a szélerőművekhez képest. Jelenleg azonban a fotovoltaikus (PV) napelemek 75%-a Kínából kerül az EU-ba. Ezért Európának körültekintően kell eljárnia annak érdekében, hogy az orosz gáztól való függőségét ne váltsa fel olyan szereplőktől való függőséggel, mint például Kína.
A szén-dioxid kibocsátás kérdése is fókuszban marad
Az energiaválság a széntermelő egységek bezárását is késlelteti, ami növeli a szén-dioxid kibocsátást. A szén-dioxid leválasztási, hasznosítási és tárolási (Carbon Capture Usage and Storage, CCUS) technológiák a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének elengedhetetlen eszközei.
Éppen ezért fel kell gyorsítani az ilyen technológiával működtetett erőművek létrehozását és az ezzel kapcsolatos beruházásokat. 2021-ben 97 új, CCUS technológiával üzemeltetett erőművet jelentettek be; a fejlesztés alatt álló projektek háromnegyedét az USA és Európa biztosítja.
A beruházásokat egyértelműen folytatni kell: a szén-dioxid leválasztási kapacitást 2030-ig növelni kell a nettó zéró kibocsátásra irányuló célkitűzés 2050-ig történő megvalósítása érdekében.
James Forrest, a Capgemini globális energia- és közműipari vezetője szerint: „Bár az elmúlt években az energiabiztonságot elhanyagolták az éghajlatváltozás elleni küzdelem javára, a jelenlegi válság lehetőséget kínál a globális energiapiacok és a kormányok számára, hogy a két kérdéssel egyidejűleg foglalkozzanak. Rövid távon az olyan megoldásokkal, mint az energiacsökkentés, a nap- és szélenergia kihasználása, valamint a történelem legnagyobb éghajlatváltozási csomagjainak további kiaknázásával jelentős előrelépést tehetünk minden téren.”
Az Energia-világpiaci jelentés a Capgemini évente megjelenő kiadványa, amely figyelemmel kíséri az áram- és gázpiacok fejlődését és átalakulását Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában, Indiában és Kínában. A legújabb kiadás középpontjában több, egymást követő energiaválság - köztük az orosz-ukrán válság - kiváltó okai és hatásai, valamint az infláció növekedésének következményei állnak, különös tekintettel Európára nézve. A XXIV. kiadás, amelyet főként nyilvánosan hozzáférhető adatok és a Capgemini energiaipari szakértelmének felhasználásával állítottak össze, 2021-es és 2022 első feléből származó adatokat használ. A szabályozási-, a vásárlói viselkedéssel kapcsolatos szakértelmet, valamint a piaci adatokat a De Pardieu Brocas Maffei, a VaasaETT és az Enerdata kutatócsoportjai biztosították.
