A magyar lakosság 2014-től 2022 tavaszáig (a Covid válság első néhány hónapját leszámítva) semlegesen ítélte meg háztartásának következő egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét. Ezt követően az index értéke fokozatosan csökkent és jelenleg a 2012-es szintjén áll, melynél alacsonyabb csupán három időszakban volt: 1995-1996-ban, 2006 végén, illetve 2009 első félévében – derül ki a GKI adataiból.
2019-ig az egyes korcsoportok pénzügyi várakozásai hasonlóan alakultak, 2020 tavaszától azonban jelentősen különváltak. Minél idősebb korosztályt tekintünk, annál nagyobb a pesszimizmus e kérdésben. Összességében a 30 év felettiek érzik úgy, hogy a 2023-ban tartósan magas szinten maradó infláció, valamint a vállalkozások jelentős költségnövekedése és nehéz pénzügyi helyzete miatt a következő 12 hónapban a saját pénzügyi helyzetük is kedvezőtlenül alakul. Közülük a 65 év felettiek még soha nem voltak olyan pesszimisták, mint 2022 decemberében.
A 30 évesnél fiatalabb felnőttek a legkevésbé pesszimisták, ráadásul esetükben a 2014 és 2020 közötti időszak semleges (0 körüli) megítélése alig erodálódott. Ezt részben támogathatták a rájuk nézve kedvező SZJA-szabályok, melynek segítségével jelentős, 15-20%-os reáljövedelem növekedést értek el. Nagyon másként látják pénzügyi helyzetüket a 65 év felettiek, kiknek pesszimizmusa nagyot erősödött a Covid válság elején, majd némi korrekciót követően 2022 elejétől soha nem látott szintre emelkedett. Hasonlóan romlott a két köztes korosztály pénzügyi helyzete.
