Szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne érzékelnék a növekvő infláció negatív hatásait: az NN Biztosító felmérésében a válaszadók mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem változott a helyzete a pénzromlás következtében. Miközben a megkérdezettek elég borúsan látják a pénzügyeik jövőjét – a nők pesszimistábban, mint a férfiak – minden harmadik megkérdezett tervez megtakarítással gondoskodni anyagi háttere stabilitásáról. A válaszadók jelentős többsége visszafogja költéseit, fizetésemelést alig kérnek néhányan.
21-ről 57 százalékra nőtt azok aránya 1 év alatt, akik nagyon tartanak az infláció háztartási pénzügyekre gyakorolt hatásától, és csupán 1% válaszolta azt az NN Biztosító nemrég készült reprezentatív kutatásában*, hogy nem aggódik a drágulás miatt.
A felmérésből világosan kiderül: alig akad olyan magyar háztartás, ahol ne járna kézzelfogható következményekkel a fokozódó pénzromlás. Alig 2% azok aránya, akik úgy érzik, hogy nem változott a pénzügyi helyzetük, 57% mondta, hogy nagyon, 31% pedig, hogy valamennyire megérzi az infláció hatásait. A negatív hatásokra a magas végzettségűek, illetve a 18-29 évesek jellemzően valamivel enyhébb következményekről számoltak be.
Az infláció kapcsán az ország rövid távú gazdasági helyzetével kapcsolatban is erős pesszimizmus látszik: a következő fél-egy évben a válaszadók kétharmada a jelenlegi helyzetnél rosszabbra számít. Három évre előretekintve azonban már valamivel optimistább kép rajzolódik ki. A megkérdezettek alig több mint fele, 55% számít a jelenleginél rosszabb helyzetre. Az időtáv növekedésével ugyancsak egyre javulnak a kilátások: öt év múlva már csak 45%, míg tíz múlva 40% számol úgy, hogy rosszabb lesz az ország helyzete a jelenleginél. A felmérésből az is kiderül, a nők pesszimistábbak a férfiaknál.
A megoldás tekintetében jól látszik, hogy szinte mindenki próbál tenni az inflációs hatás mérsékléséért, mindössze 6% mondta azt, hogy nem reagál az árak emelkedésére. A drágulással szemben a költések visszafogását látja a legjobb megoldásnak a válaszadók 83%-a. Emellett azonban még ebben a környezetben is jelentős, közel egyharmadnyi (31%) azok aránya, megtakarítással és előtakarékossággal igyekszik stabilizálni anyagi helyzetét. További 17% igyekszik növelni a bevételeit, másodállással, vállalkozói díjai emelésével vagy fizetésemelés kérésével.
Az öngondoskodás terén 24% gondolkozik megtakarítási célú vagy egyéb biztosításban. Ezen a téren sok ügyfél nem csak hogy nem csökkenti, hanem növeli is az erre a célra befizetett összegek mértékét. A befizetett díjak növelésével ugyanis gondoskodhatunk arról, hogy a majdani kifizetés értéktartó maradhasson erősödő infláció mellett is.
„A kialakult helyzet láttán az NN Biztosítónál a szerződési feltételek szerinti emelési opción felül most plusz lehetőséget kínáltunk fel ügyfeleinknek, hogy a felajánlott lehetőségek közül belátásuk szerint növeljék biztosítási díjukat, amennyiben az az így megvalósuló szerződésmódosítás feltételei fennállnak. Azt látjuk, hogy a megkeresett ügyfeleink majd’ kétharmada élt ezzel a lehetőséggel, és 5-10, akár 20%-kal is növelték a rendszeres díj mértékét. Ez meglepően magas arány, de mindenképp pozitívan értékeljük, hogy ügyfeleink ilyen jelentős hányada igyekszik tudatos lépésekkel felkészülni a jövő bizonytalanságaira és életbiztosítása értékvédelmére” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A szakértő szerint, mivel az utóbbi évek és hónapok rengeteg új kihívást hoztak, amelyek megnehezítik a háztartások helyzetét, nem könnyű átlátni és újratervezni a családi pénzügyeket. Az ilyen turbulens helyzetekben még fontosabb lehet pénzügyi szakértővel konzultálni, hogy tisztázzuk rövid és hosszabb távú kiadásainkat, megtakarításainkat és céljainkat.
Ugyancsak az NN kutatása szerint a megkérdezettek 23%-a fordul megtakarításai és befektetései megtervezéséhez banki vagy biztosítási szakértőhöz, leginkább azonban házastársuktól (44%) vagy internetről (37%) igyekeznek tájékozódni.
* Az NN Biztosító megbízásából a Micra Market Research által 2022. november második felében végzett reprezentatív kutatás, amely a magyarországi 18-65 éves internet használókat nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint reprezentálja. A kutatásban 1000 válaszadó vett részt.
