A hazai keresetek az EU sereghajtói között vannak, a helyzet 2010 óta alig javult - derül ki a GKI közleményéből.
A KSH adatai szerint a havi nettó (nem teljeskörűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer Ft-ról közel 292 ezer Ft-ra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer Ft-ra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés. Ugyanakkor a teljeskörű kereseti adatok 2021-ig alig 84%-os nominális gyarapodást mutatnak. Ez, a 2021-ig 38,6%-kal emelkedő fogyasztói árindex figyelembevételével, 33%-os (évi 2,6%-os) reálkereset növekedést jelent 2021-ig. A KSH (nem teljeskörű) adatai szerepelnek a nemzetközi összehasonlításokban. Az így számított, rendkívül dinamikus keresetemelkedés hatására azt várnánk, hogy Magyarország a keresetekben is gyorsan zárkózik fel az EU fejlettebb tagállamaihoz. Az Eurostat adatai szerint valóban kissé közeledtünk a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, pl. 2010-ben az osztrák keresetek 24,3%-át, 2021-ban 29,8%-át értük el (az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalót tekintve). Az euróban mért növekedésnél impozánsabb a vásárlóerő paritáson mért adat (39,8%-ról 51%-ra javult az arány).
Az euróban mért keresetek tekintetében – a gyors növekedés dacára - hazánk munkavállalói a 3. legrosszabbul keresők között voltak 2021-ben (Románia és Bulgária volt csak mögöttünk). A vásárlóerő paritásos adatok szerint 4 uniós tagállamot előzünk meg (Horvátország, Lettország, Bulgária és Szlovákia). A helyzet romlott 2010 óta: a megfelelő adatokkal rendelkező 25 tagállam közül az euróban mért keresetek esetében a 21. helyről a 23. helyre estünk vissza, míg a vásárlóerő paritásos mutatóban maradtunk a 22. helyen.
Az adatok azt is jelzik, hogy a családi adókedvezmény hatása is kifutott. A 2010-hez viszonyított kereset emelkedés azonos az egykeresős gyermektelen és a gyermekes családok esetében is. Az is látható, hogy a vizsgált kelet-európai országok zömében gyorsabban nőttek a nettó keresetek, mint hazánkban. A magyar növekedési ütem 60-63% a különböző kereseti mutatókban, míg pl. Észtországban 69-96%-kal, Romániában 119-124%-kal, Bulgáriában 118-127%-kal, de Ausztriában is 27-31%-kal nőttek a nettó keresetek. Vagyis a „magyar modell” nem hozott érdemi javulást a munkavállalók jövedelmi helyzetében EU-s összehasonlításban!