A teljes magyar GDP közel negyedét (22,5%) az ipar adja, a szegmens pedig a kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére egyelőre jól állja a sarat, hiszen az előzetes KSH adatok alapján a termelés volumene 5,8 százalékkal meghaladta 2022-ben az előző évi szintet. Energiahatékonysági és technológiai beruházásokra van azonban szükség ahhoz, hogy a magyar ipari vállalatok növeljék, vagy egyáltalán megtartsák versenyképességüket – hangzott el a BNI Magyarország által megszervezett Ipari összefogás napja szakmai rendezvényen.
Az energiaválság a gazdasági szereplők közül első sorban az ipari termelő vállalatok számára jelenti a legnagyobb kihívást hazánkban, a szegmenshez tartozó cégek azonban általánosságban egyelőre jól reagáltak a kihívásokra. Egy friss kutatás szerint a magyar feldolgozóipari KKV-k fele vallja magát energiatudatosnak, 43%-ukat pedig kifejezetten súlyosan érinti az energiakrízis. A felmérésből kiderül az is, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak.
A BNI Magyarország Ipari összefogás napja néven kimondottan gyártócégek számára szervezte meg legutóbbi szakmai eseményét, azzal a céllal, hogy elősegítse a tudásmegosztást és az üzleti kapcsolatépítést, illetve válaszokat adjon a vállalkozások számára az energiaár robbanás okozta kihívásokra.
A rendezvényen éppen ezért előadást tartott két, a maga területén meghatározó piaci pozíciót betöltő és jelentős export tevékenységet folytató hazai iparvállalat, a Schaeffler Magyarország és a Karsai Műanyagtachnika Holding Zrt. is. Mindkét vállalat bemutatta arra vonatkozó saját stratégiáját és jógyakorlatait, hogy hogyan kezelik az energiaválság okozta kihívásokat, illetve milyen lépéseken keresztül tervezik termelési hatékonyságukat növelni közép- és hosszútávon.
„Mindkét hazai nagyvállalat előadásából az derült ki, hogy az energiahatékonyság növelésére nincs egyetlen jól leképezhető recept, hanem minden vállalkozásnak saját magának kell megvizsgálnia az összes olyan területet, ahol csökkenteni tudják energiafogyasztásukat. Ennek része lehet például a gázról teljes egészében az olcsóbb villamos energiára való átállás, a hulladékhő és csapadékvíz hasznosítása, a folyamatos termelés bevezetése a gépek melegen tartása érdekében, korszerűtlen fényforrások cseréje, napelemes rendszer telepítése, szélenergia hasznosítása, home office munkarend bevezetése-kibővítése, mozgásérzékelőkkel szabályozott világítás, de sok egyéb praktika létezik még ezeken felül is. A másik fontos tanulság pedig, hogy technológiai beruházásokat is el kell végezni, hiszen a fejlett ipari automatizáció nélkül nem kezelhető a munkaerőhiány, illetve nem érhető el a nemzetközi versenyképességhez szükséges hatékonyság” – emelte ki Avidor András, a szervező BNI Magyarország alapítója, vezetője.
A szakmai rendezvényen előadást tartott Dr. György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos is. A szakpolitikus ismertette azokat a közös sikerfaktorokat, amelyek a legsikeresebb magyar ipari vállalkozásokat jellemzik, illetve beszélt a kormány gazdaság- és iparpolitikájának főbb irányvonalairól is.
Egymást is segítik a krízisben a magyar cégek
Az idén 15 éves BNI Magyarország alapvető küldetése, hogy fejlessze a hazai üzleti kultúrát, és edukálja a magyar vállalkozásokat arra, hogy mind a jógyakorlataik, mind az üzleti kapcsolatrendszerük megosztásával támogassák egymás fejlődését, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy minél több magyar vállalkozás prosperáljon, és ezáltal emelkedjen az ország gazdasági-társadalmi teljesítménye, és végeredményben az általános jólét, életszínvonal. A nemzetközi hátterű BNI Magyarország már 1.100 magyar taggal rendelkezik, évente 2.400 kapcsolatépítő rendezvényt szervez, országosan 50 helyszínen, amelyeken hetente 1.500 hazai vállalkozás találkozik, így teremtve részükre lehetőséget mind helyi mind országos vagy akár a külföldi üzletfejlesztése. Az eseményeknek köszönhetően pedig összesen 40 milliárd forintnyi üzletet valósítanak meg éves szinten a tagok.
„Az Ipari összefogás napja, melyen közel 50 hazai gyártócég vett részt, is kiváló példa arra, hogy számos remek vállalkozás van Magyarországon, melyek képesek egymást információ átadással, és kapcsolatrendszerük megosztásával segíteni. Erre a mostanihoz hasonló válsághelyzetben különösen nagy szükség van. Nagyon jó érzés megtapasztalni, hogy az elmúlt 15 év alatt a hazai és kis- és középvállalkozói réteg rengeteget fejlődött szemléletben, véleményem szerint a magyar vállalkozások egyre inkább képesek felnőni fejlett országbeli társaikhoz. Az üzleti közösségépítés mára már egy különálló, többmilliárdos iparággá fejlődött hazánkban, amit a BNI Magyarország indított el” – hívta fel a figyelmet Avidor András.
