Míg az Európai Unióban jó ideje töretlen a javuló trend, Magyarországon néhány éve megtorpant a hűtésre és fűtésre fordított megújuló energiaforrások felhasználási arányának növekedése. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a rezsiköltségek növekedése adhat új lendületet a magyar háztartások fenntarthatóbbá válásához.
Az Eurostat 2004 óta gyűjti, hogy a tagállamok fogyasztásában mekkora szerep jut a megújuló energiaforrásoknak. Azóta ez az arány a kezdeti érték közel kétszeresére nőtt. Azaz az adatszolgáltatásban legfrissebben hozzáférhető időszakban, 2021-ben a tagországok fűtési-hűtési célú energiafelhasználásának 22,9 százaléka származott nap-, szél-, vízenergia hasznosításából, földhőből, illetve biomasszából.
Az egyes országok eredményei – a sajátos természeti adottságaiknak és erőforrásoknak is megfelelően – igencsak eltérőek. Az uniós rekorder Svédország 68,6 százalékos részaránnyal, bár náluk már 2009-ben is 59,2 százalék volt a megújulók részesedése. Ezzel szemben például Észtország ez idő alatt 42 százalékról indulva érte el a mai 61,3 százalékát. A legnagyobbat Málta lépte: 2 százalékról jutott 31,4 százalékra tizenkét év alatt. Ugyanakkor vannak országok, ahol nem különösebben markáns a megújulók előretörése. A jelzett időszakban Belgium 6,1-ről 9,2 százalékra jutott, Hollandia 3,4-ről 7,7-re, Írország pedig 4,2-ről 5,2-re.
Az országok közötti, esetenként számottevő különbségek ellenére az Unióban összességében évről-évre nőtt a hűtésre és fűtésre fordított megújuló energiaforrások aránya. A 2009-es 16,8 százalékról a 2021-es 22,9 százalékra. Ennek az időszaknak az elején Magyarország még az uniós átlag felett tartott (17%), ám 2017-től már alatta marad (2021-ben 17,9%). Ám ennél is beszédesebb, hogy a két végpont között a magyar adatok egy haranggörbét rajzoltak ki, s 2013-ban tartottunk már 23,7 százalékos megújuló-aránynál is.
Az átrendeződés itthoni megtorpanásának egyik magyarázata lehet, hogy ezekben az években viszonylag olcsón voltak elérhetőek a fosszilis energiahordozók. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint például 2015-ről 2021-re határozottan csökkent a lakosság fűtési energiamixében a megújulók aránya. Míg 2015-ben az ”elfűtött” 182.590 terajoule-ból 72.883 (39,9%) származott megújuló forrásból, addig 2021-ben a 195.634-ből csak 55.467 (28,4%). Ennek megfelelően megugrott a földgáz részesedése 48,9 százalékról 60,4 százalékra.
Már ez az adat is utal arra, hogy a hazai háztartási energiamix jövőbeli alakulása szempontjából a gázfűtéses lakások fogyasztása lehet az egyik döntő tényező. A KSH 2021-es adatai szerint – ha a távfűtéses lakásoktól eltekintünk – az otthonok 61,2 százalékában fűtenek gázzal, 32,1 százalékában fafélékkel, 5,1 százalékukban villannyal, míg 1,1 százalékukban szénnel. Az úgynevezett alternatív fűtési módok – nap, talajhő, szél – alkalmazása országosan nem éri el az 1 százalékot. Ezek egyelőre csak három régióban érzékelhetőek a statisztika számára: Közép-Magyarországon (1%), Közép-Dunántúlon (1,4%) és Nyugat-Dunántúlon (1,3%).
Ilyen hazai adottságokkal egyelőre sokkal inkább a takarékosabb felhasználástól, mint a gyors és tömeges fűtőanyagcserétől lehet remélni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának visszaszorítását. Ehhez eléggé nagy tartalékaink vannak az épületek fűtésének-hűtésének jellemzően gyenge hatékonyságában. Ezt mutatják az új, illetve piacra kerülő használt lakóépületekről immár kötelezően elkészítendő energetikai tanúsítványok is.
A magasabb osztályba való besorolás (a JJ és az A++ szintek között) a fajlagosan kisebb energiaszükségletet, jellemzően a jobb hőszigetelést és hatékonyabb fűtési rendszert ismeri el. A legalább BB besorolás pedig ezen felül a megújuló források számottevő alkalmazásáról is tanúskodik. A Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberi lakáspiaci jelentése az eddig kiadott tanúsítványok elemzésével mutatott rá a lakásállomány energetikai megújításának erős korlátjára. A 2016 óta kiadott több mint 900 ezer tanúsítvány 30 százaléka HH besorolású, azaz gyenge vagy még rosszabb. Ami azt jelenti, hogy egy ilyen ingatlan fajlagosan legalább háromszor annyi energiát fogyaszt, mint a mai előírások szerint épült társai. Ezzel szemben a piacra került lakások-házak mindössze 3,5 százaléka érte el a korszerűnek mondható BB szintet. A nemzeti banki jelentésből az is kitűnik, hogy a jobb energetikájú lakások jellemzően ott fordulnak elő, ahol gyakoribbak az új építések is.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, hogy a rezsiköltségek emelkedése, függően attól, hogy tartós lesz-e ez a folyamat, új lendületet adhat a hazai lakásállomány fenntarthatóbbá válásához. Egyrészt azáltal, hogy most úgy tűnik, az emberek a korábbiaknál komolyabban akarnak zöldebb otthonokba költözni, másrészt úgy, hogy a meglévő ingatlanok felújítása során is húsbavágó kérdés lett a hatékonyabb energiafelhasználást célzó beruházások megvalósítása.
