Az európai élelmiszer-kereskedelmi szektor számára a 2022-es év az inflációról és a fogyasztók növekvő árérzékenységéről szólt, ami az elmúlt öt év legnagyobb árréscsökkenését hozta az élelmiszer-kereskedelemben. Az árbevétel reálértéken 7,1 százalékkal csökkent, elsősorban az alacsonyabb árfekvésű termékekre való váltás miatt. Miközben az árrés zsugorodott, egyre sürgetőbbé vált a kényszer a technológiába, fenntarthatóságba és a munkaerő továbbképzésébe történő befektetések növelésére. A kamatszint megemelkedésével együtt ez újabb kihívás elé állítja az élelmiszer-kereskedőket, hiszen a befektetéseiket egyre drágább hitelekből kell finanszírozniuk. Az online élelmiszer-kereskedelem a járvány idején megerősödött, és a növekedés ebben a szektorban a következő évben is kitartott. Két kivétel volt csupán: az Egyesült Királyságban 1 százalékponttal csökkent tavaly az online élelmiszer-értékesítés, Svédország teljesítménye pedig a pandémia idején volt a csúcson.
Az élelmiszer-kereskedelem aktuális állapotát leíró „Alkalmazkodás és válasz a bizonytalan gazdasági környezetre: élelmiszer-kereskedelem 2023” (Living with and responding to uncertainty: The State of Grocery Retail 2023) című friss tanulmányt a McKinsey & Company és az EuroCommerce tette közzé. A vezetőkkel folytatott mélyinterjúkon túl mintegy 50 európai élelmiszer-kereskedő és kilenc európai ország több mint 12 000 fogyasztójának bevonásával elvégzett kutatásra épülő jelentés átfogó képet nyújt azokról a tendenciákról, amelyek az élelmiszer-kereskedelmet az elkövetkező években meg fogják határozni.
A dokumentum legfontosabb megállapítása, hogy a kereskedőkre nehezedő nyomás 2023-ban tovább fokozódik. Emiatt az árrések mind az online, mind az offline kereskedelemben tovább szűkülnek, miközben a vállalkozásoknak még több pénzt kell befektetniük a jövőállóságot erősítő innovációkba, és még határozottabban kell kihasználniuk a méretgazdaságosságból származó előnyöket.
A legfontosabb trendek:
• A fogyasztók az elmúlt évek gazdasági bizonytalanságai miatt 2023-ban is csak óvatosan fognak költeni. A nehéz gazdasági körülmények miatt az eladott áruk mennyisége valószínűleg nem nő 2023 hátralévő részében sem. A fogyasztók 53 százaléka szeretne pénzt megtakarítani kevesebb élelmiszer vásárlásával, a megnövekedett megélhetési költségek miatt minden fogyasztói szegmens árérzékenyebb lett, ennek következtében csökken a különbség a magas és az alacsony jövedelmű háztartások szokásai között.
• Az árrés csökkenése erősíti a méretgazdaságosságra való törekvést. A termelői árak, a bérek és a kamatok növekedése a jövőben is komoly hatással lesz az élelmiszer-kereskedők profitabilitására. Az árrés csökkenése miatt a sajátmárkás termékek forgalma vélhetően nőni fog, a beszállítókkal való tárgyalás egyre nehezebb lehet és a digitalizációval kapcsolatos fejlesztések is késedelmet szenvedhetnek.
• Az online kereskedelem mérsékelt növekedéssel lehet számolni a szektorban, ezért a szektor jövedelmezőségének megteremtése az egyik fő célkitűzés lesz a jövőben. 2022-ben a tisztán online kereskedő vállalatok az inflációt meghaladó mértékben növekedtek, és közülük néhányan profitot is tudtak termelni. Az ételkiszállítás nagyobb mértékben növekedett, mint az online bevásárlás, mind a forgalom értékét, mind a piaci bővülést tekintve. Emiatt egyes szereplők 2023-ban is nullszaldósok maradhatnak.
• A technológia fejlődése és az automatizáció felgyorsul. Hozzávetőleg 45-55 milliárd euróra becsülik azt az összeget, amit a cégek 2030-ig kizárólag technológiai fejlesztésre fognak fordítani. A fejlett analitikai módszerek alkalmazása elengedhetetlen lesz a versenyben maradáshoz, ami akár 1 százalékponttal is javíthatja az eredményt. A generatív mesterséges intelligencia (Generative AI) a marketing és az ügyfélszolgálat terén válhat egyre meghatározóbbá.
• A szektor a jövőben is nagy erőfeszítéseket fog tenni azért, hogy csökkentse a széndioxid-kibocsátását. Egyre több nagykereskedő kötelezi el magát az SBT kezdeményezés (Science Based Target initiative) mellett: a kezdeti 56-ról 2022-re 110-re emelkedett a számuk, miközben a dekarbonizáció egyre nagyobb lendülettel halad előre. A kereskedőknek fontos szerepük lesz abban, hogy a Scope 3 kibocsátási célok mellé állítsák a beszállítóikat és a fogyasztóikat, hiszen a károsanyag-kibocsátás több mint 90 százaléka nem közvetlenül a kereskedőktől vagy az energiaszolgáltatóiktól származik.
Daniel Läubli, a McKinsey élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó részlegének vezetője elmondta: „A kihívások ellenére kijelenthető, hogy a válságok lehetőségeket is teremtenek azok számára, akik mernek bátran cselekedni. Azok a kereskedők, akik képesek lesznek olcsóbb alternatívákat kínálni a fogyasztóiknak, és növelni tudják a hatékonyságot, akár olyan befektetéseket is végre tudnak majd hajtani, amely növekedéshez és a fenntarthatóbb működéhez segíthetik hozzá őket, vagyis végeredményben megerősödve kerülhetnek ki a válságból.”
Christel Delberghe, az EuroCommerce ügyvezető igazgatója kifejtette: „Az európai kis- és nagykereskedők számára óriási kihívást jelentett megvédeni fogyasztóikat az inflációtól és az emelkedő energiaáraktól, ami a korábban is szűkös árrést tovább csökkenti. Mindezzel együtt a fenntarthatóságba, digitalizációba és a munkatársaik képzésébe történő befektetéseikkel sem késlekedhetnek. Ezek ugyanis elengedhetetlenek az európai élelmiszer-kereskedelem versenyképességének fenntartásához, ahogyan ezt a mostani tanulmány is megállapította.”
