A világszerte pesszimisták az emberek az energiaellátás jövőjét illetően, ami veszélyeztetheti a klímavédelmi célok elérését is – mutat rá az EY 36 000 energiafogyasztó bevonásával készült nemzetközi tanulmánya. A 18 országot átfogó elemzés szerint Európában különösen borúlátóak a megkérdezettek. Az energiaszolgáltatók és a törvényalkotók összefogva képesek lehetnek visszaállítani a felhasználók bizalmát, amivel stabilizálhatják az iparágat.
Az EY friss kutatásában felmérte, hogy miként vélekednek a lakossági fogyasztók a saját energiaszükségleteikről, az energiapiaci lehetőségekről, valamint a fosszilisről a megújuló energiaforrásokra való átállás, más néven az energiaátmenet aktuális helyzetéről. Az elemzés eredményei alapján Japánban a legpesszimistábbak a válaszadók, mivel az emelkedő energiaárakkal, a piac szabályok lazításával és a fukusimai nukleáris katasztrófa tartós hatásaival is szembe kell nézniük. Ezzel szemben Kínában rendkívül bizakodóak az energiaellátás jövőjét illetően, ami annak is köszönhető, hogy az állam jelentős hangsúlyt fektetett a megújuló energiaforrásokra és nagy volumenű beruházásokat indított az infrastruktúra kiépítésére.
A kutatásba bevont európai országok (Írország, Belgium, Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália, Svédország, és Hollandia) többségében a megkérdezettek az átlagnál kevésbé optimisták az energetikai kilátásokkal kapcsolatban.
“Ki lehet jelenteni, hogy az energiaátmenetben vagy az ellátásbiztonság vagy az ár sérülni fog. Ennek a felismerése a világ minden pontján fájdalmasan érintette a lakosságot – hiszen ahogy haladnak előre az egyes országok ebben a folyamatban, annál jobban jelentkeznek a hozzáféréssel, rendelkezésre állással, megfizethetőséggel kapcsolatos kihívások” – mondta Kovács Levente, az EY-Parthenon energiapiaci szakértője.
Egyes piacokon sikerült megőrizni a fogyasztók bizalmát
Franciaországban az iparág felépítése, a kormányzati beavatkozások és az atomenergia-termelés kombinációja segített kiszámítható és stabil piaci struktúrát létrehozni. Hollandiában a proaktív közösségi szerepvállalás és a társadalom széles körű együttműködése megerősítette a bizalmat abban, hogy továbbra is kiszámítható és megfizethető energiához jutnak. Hasonlóképpen, Svédországban is biztonságban érzik magukat a válaszadók, köszönhetően a kedvezőbb árakat, valamint új munkahelyeket és adóbevételeket hozó energiaprojekteknek.
„Fényt jelenthet az alagút végén – azon kívül, hogy a klímaváltozás megállításának nincsen reális alternatívája – hogy az energia bizalmi index újra emelkedésnek indul a kezdeti csalódások után – amint azt a svéd példa is mutatja. Általánosabban azonban elmondható, hogyha csökkenteni akarjuk a CO2 lábnyomunkat, akkor el kell fogadnunk, hogy a fogyasztói szokásainkon, vagyis a megszokott kényelmi szintünkön változtatunk kell. Ellenkező esetben többe fog kerülni az energia” – tette hozzá Kovács Levente.
