2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összességében mérséklődtek az árak (2014-15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető? A GKI közleményéből kiderül.
Ha az EU tagországok fogyasztói árainak alakulását nézzük látható, hogy az euró övezetben tavaly 8,4% lett az árindex, amely jóval alacsonyabb, mint a rezsicsökkentett energia árakat, ár-sapkás üzemanyagot és néhány árrögzített élelmiszert tartalmazó magyar adat (14,5%, amely a hazai specialitások nélkül valójában 22% körüli), miközben a „háborús infláció” őket is sújtja. 2023-ban a piaci üzemanyagárak fokozzák az áremelkedést, ami várhatóan 18% körül alakul, ami háromszorosa az euró övezetinek (5-6%).
Ha a hosszabb távú folyamatokat nézzük látható, hogy a hazai árak emelkedése 2016-tól, a Kormány mesterséges gazdaság élénkítésének évétől váltott nagyobb sebességre. 2017 januárja és 2023 márciusa között az EU-ban 22%-kal, az euró övezetben 25,1%-kal, nálunk pedig 56,5%-kal nőttek az árak, közel hasonló külső körülmények mellett. Ami azt jelenti, hogy az eltérésnek belső okai vannak (ezt támasztja alá az is, hogy 2012. január és 2017. január között alig volt eltérés az áremelkedések ütemében a hazai és az EU adataiban).
2010 eleje óta a hazai fogyasztói árindexet (+83,8%) felfelé húzza az élelmiszerek (+147,6%, súlyuk 29%) és a szeszesitalok, dohánytermékek (166,1%, súlyuk7,9%) árindexe. Ennek oka az előbbi esetben az ágazati különadók és a szabályozási korlátok (új egységek nyitásának korlátai, adminisztrációs terhek emelkedése stb.) mellett a munkaerő és energiaköltségek átlagnál gyorsabb emelkedése. Az élvezeti cikkek esetében a folyamatosan emelkedő adóterhek okoztak extra drágulást. Szintén átlag felett emelkedtek az üzemanyagok árai (108,6%, súlyuk 8,1%), ami a magas adóterhelésnek köszönhető. A többi termékkör (különösen a rezsi költségek) mérsékelték az áremelkedés ütemét.
A fogyasztói kosárban legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek esetében a legjobban a zöldség-gyümölcs termékkör drágult 2009 után (+245%), majd a zsiradékok (+158%) és a tejtermékek (+152%) következnek. A házon kívüli étkezés (+151%) is átlag felett drágult. Ugyanakkor a húsfélék, halak termékkör „csak” 101%-kal került többe, ami a legkisebb emelkedés az élelmiszereken belül.
Az áremelkedés ütemét jelentősen mérsékelték 2009 után a ruházati cikkek (+19%, súlyuk 3,7%), a tartós javak (+20%, súlyuk 8,2%) és a szolgáltatások (+60,8%, súlyuk 25,9%), illetve a háztartási energia (+39%, súlya 5,2%) árindexei. Ez utóbbi esetében azonban jelentősen drágult a brikett (+205%), a szén (+162,5%), a tűzifa (+184%) és a palackos gáz (+109%), miközben a központi fűtés olcsóbb lett (-5%). A rezsicsökkentés mértékének mérséklése miatt a vezetékes gáz 56%-kal drágult 2009 végéhez képest, de 2023 márciusában az áram még mindig olcsóbb (-2%) volt, mint 2009-ben.