A gyártókat tömörítő Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége (MAHUSZ) üdvözli, hogy kormányzat szeretne megfelelni az Európai Unió által előírt hulladékkezelési direktíváknak, de az iparági egyeztetés nélkül megszületett új terv a szervezet álláspontja szerint teljesen szembe megy a kormányzat körforgásos gazdaságra irányuló törekvéseivel, emellett erős inflációs hatást is gerjeszthet, miközben rontja az ország fenntarthatóság érdekében tett törekvéseit is.
A Magyar Hullámtermékgyártók Szövetségének (MAHUSZ) álláspontja szerint súlyos következményekkel járna, ha a ma ismert formában lépne életbe július 1-jén a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjtételeit meghatározó rendelet. A papírcsomagolások esetében az eddigi környezetvédelmi termékdíjhoz képest 9,1-szer magasabb EPR-díj egy kiemelten környezetbarát csomagolóanyagot is drasztikusan sújtana: a hullámpapírt. Ez a csomagolóanyag már ma is egyedülállóan magas, 90%-os újrafeldolgozási aránnyal és 89%-os átlagos újrafeldolgozott alapanyagtartalommal bír, melyet a hazai adatok is alátámasztanak. A rendelet előkészítését és bejelentését nem előzte meg érdemi iparági egyeztetés, ami segíthetett volna egy olyan szabályozás kidolgozásában, ami a jelenleginél jobban támogatja a hosszú távú fenntarthatósági terveket.
Támogatandó célok, kontraproduktív megvalósítás
A MAHUSZ maximálisan egyetért az EPR rendszer létrehozásának céljaival. Az ún. „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére. A MAHUSZ álláspontja szerint mindez mindannyiunk közös érdeke.
A magyarországi rendeletben meghatározott konkrét díjtételek azonban olyan irreálisan magas szinten lettek megállapítva, hogy az nem csupán súlyos követelményekkel járna a magyar gazdaság, azon belül is kiemelten az élelmiszeripar és a fogyasztók számára, hanem a környezet védelmére irányuló eredeti céllal is teljesen szembemegy, és veszélyezteti a fenntarthatóság terén már eddig elért eredményeket is.
Inflációgerjesztő hatás: extra terhek a magyar családoknak
A csomagolószerek után a kötelezettek 2021-ben 42,5 milliárd forint termékdíjat fizettek be a költségvetésbe. Ezzel szemben az új rendelet alapján a csomagolások után fizetendő EPR-kötelezettség elérheti a 240 milliárd forintot. Ez a növekedés olyan drasztikus, hogy a gyártók kénytelenek lesznek beépíteni az áraikba. Azaz a termékek csomagolásának ára nőni fog, ami a kereskedelmi árrést és a 27%-os áfát is figyelembe véve akár 5%-os inflációt okozhat a szervezet számításai szerint.
A MAHUSZ tudomásul vette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) június 16-án kelt sajtóközleményét, amely azzal az érveléssel foglal állást a magas EPR díjtételek mellett, hogy „az alacsonyabb környezetterhelésű, könnyebben újrahasznosítható (pl. papír, üveg vagy textil) csomagolások kilogrammonkénti, kiterjesztett gyártói felelősségi díja jóval alacsonyabb, mint például a műanyagoké – ezáltal motiválva a gyártókat a környezetbarát csomagolási megoldásokra.”
Éppen ilyen környezetbarát anyag a hullámpapír. Csakhogy a szabályozás ezt is sújtaná, sőt az összes csomagolószer közül a papírt sújtaná a legnagyobb mértékű emeléssel. A papírra vonatkozó korábbi 19 forint/kilogrammos környezetvédelmi termékdíjat a tervek szerint 173 forint/kilogrammos EPR-díj váltaná fel, ami 9,1-szeres emelésnek felel meg. Ez a szervezet határozott álláspontja szerint gyakorlatilag agyonnyomná a fenntarthatósági és körforgásos gazdaságra vonatkozó törekvéseket. Különösen érzékenyen érintheti mindez a hullámpapír csomagolóanyagokat kiemelt mennyiségben használó élelmiszeripart.
Ellentétben a nemzeti környezetvédelmi célokkal
A magas EPR díjtételek nemcsak az EU szándékával, hanem a magyar kormány céljaival is szembemennek. A MAHUSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a Miniszterelnökség, az OECD és az EU közreműködésében áprilisban megjelent Magyarország Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégiájának előkészítő dokumentuma, amely többek között célul tűzi ki, hogy 2040-re a duplájára nőjön Magyarország körforgásos anyaghasználati rátája. A hullámpapír-szektor nagyban hozzájárulhatna ehhez, ahogy abban is nagy szerepet játszott, hogy a papírhulladék területén hazánk már 2020-ban teljesítette az EU által 2025-re kitűzött 75%-os újrahasznosítási célt.
A további eredményekhez – és az eddigi vívmányok megtartásához – a MAHUSZ álláspontja szerint elengedhetetlen felülvizsgálni a rendeletben meghatározott EPR díjtételeket. Nemcsak azért, hogy elkerülhető legyen a magyar gazdaságot, a magyar családokat rövid távon veszélyeztető inflációs sokk, hanem azért is, hogy hosszú távon sikerüljön megőrizni a következő nemzedékek számára Magyarország természeti értékeit.
