2023 első felében a fővárosi újlakás-piacot is elérte az erőteljes visszaesés, rég látott szintre csökkent a tranzakciók száma, de azzal párhuzamosan a megjelenő új kínálat is jelentősen szűkült. A fejlesztők gyakran az értékesítés elhalasztásával reagálnak a helyzetre, így az OTP Ingatlanpont szakértője szerint egyelőre sem túlkínálat kialakulása, sem az árak általános csökkenése nem várható. Ugyanakkor az sem látható egyelőre, hogy meddig tart a lejtmenet.
Bár kedvezőtlen jelek már a múlt év végére is látszódtak, az új lakások mindig is lassabban reagáló piacán 2023 első felében bontakozott ki a negatív fordulat. Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője jellemzi a helyzetet: "tavaly év vége óta látványosan csökkent mind a hitelből saját célra vásárlók, mind a befektetők aktivitása. Erősen visszaesett az eladások száma, s budapesti felmérésünk alapján az újonnan indított projektek volumene is a 2014-15-ös szinteket idézi." Csakhogy az akkor egy piaci felfutás kezdete volt, míg most éppen lejtmenet indult, amelyről egyelőre nem tudni, meddig tart.
A fővárosban 2023 első hat hónapjában 25 százalékkal kevesebb (1570 db) új társasházi otthont adtak el, mint fél évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a beruházók is fékezték a kínálat bővülését: 60 százalékkal kevesebb új lakással léptek a piacra, mint az előző év második felében. Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe ugyanakkor azt jelzi, hogy az építkezések nem álltak le. A beruházók 2023-ban az előző évinél 16 százalékkal több új lakás átadását tervezik. Az első félévben ebből mintegy 3200 el is készült, ám az már bizonytalan, hogy a fennmaradó közel 4200-zal valóban végeznek-e az év végéig. Ennek kapcsán Valkó Dávid arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelen körülmények nem sürgetik sem a megkezdett építkezések gyors befejezését, sem az értékesítés mielőbbi megkezdését. Miután a beruházók kétéves hosszabbítást kaptak az 5 százalékos kedvezményes áfa alkalmazására, így egyelőre annak a határideje sem szorítja őket. Az utóbbi években trenddé vált, hogy egyre inkább csak a már előrehaladott projektek árlistáit hirdetik meg, azaz késleltetik az értékesítés megkezdését. Erre most kifejezetten ráerősíthet az aktuálisan csekély kereslet, ami miatt még inkább indokolt lehet a kivárás. Így jelenleg akár százlakásos volumenű projektek is épülnek a napi kereskedés számára láthatatlanul. Ezekkel nem csak a beruházás felfüggesztésének nehézségei miatt nem állnak le, hanem azért sem, mert a majdani fellendülés idején így akár jelentősen növelhetik a piaci részesedésüket a gyorsan mobilizálható készleteik révén.
A jelenlegi adatok szerint 2023-ban átadni tervezett 7400 új társasházi lakás mintegy negyede, 1800 a XIII. kerületben készül el, amit ezer lakással a IX. kerület, majd egyenként 650-680 közötti volumennel a III., XI. és XIV. kerület követnek. Az I. kerület kivételével mindenhol várható átadás. Emellett 2024-re is már 4800 lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy háromezret 2025-2026-ra is, ugyanakkor ezek a számok érezhetően elmaradnak a korábbi években jó előre bejelentett átadásoktól. Jelenleg három olyan kerület is van – az I., az V. és a X. –, ahol a potenciális vevők nem találhatnak azonnal költözhető újépítésű otthont maguknak. Ezzel szemben a legbővebb választékot a XIII., a XI. és a VIII. kerület nyújtja, ezekben száznál is több új lakást kínálnak.
2023 első felének adatai azt is mutatják, hogy a keresletcsökkenés ellenére miért nem lehet számítani a választék általános bővülésére. A fejlesztők ugyanis nagyjából éppen annyi (1650) új lakást engedtek a piacra, mint amennyit a vevők elvittek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a dinamikus áremelés már nem realitás. Sőt, Valkó Dávid tapasztalatai szerint előfordult olyan is a vizsgált idei első hat hónapban, hogy látva a lanyha piaci fogadtatást, egy éppen piacra került projekt hirdetési árait viszonylag hamar csökkentette a beruházó.
Az, hogy az új lakásokra is átragadt piaci lejtmenetet mi és mikor fogja megfékezni, egyelőre nehezen megjósolható, hiszen a mérleg mindkét serpenyőjében van bőven ismeretlen tényező. A magas kamatok, a velünk élő infláció vagy a gazdasági kilátások inkább a további lecsorgást erősítik. A CSOK ismert formájának megszűnése hathat úgy, hogy ösztönzi az előre hozott vásárlásokat, s azzal az év végéig élénkíti a keresletet, ám felveti azt a kérdést is, hogy az ahhoz kapcsolt illetékmentesség megmarad-e valamilyen más formában? Az energiaköltségekkel kapcsolatos bizonytalanság pedig inkább fékezheti a lejtmenetet, hiszen az új építésű lakások energetikai szempontból eleve ígéretesebbek.
