Bár a legtöbb embernek elsőre ez jut eszébe, az építőipar „kizöldítéséhez” ma már nem elegendő az épületek hatékony szigetelése, a környezetbarát világítás, az energiatakarékos hűtő-fűtő rendszerek kiépítése vagy éppen az újrahasznosított anyagok felhasználása. Új, az épületek teljes életciklusán átívelő megközelítésre van szükség, amely a tervezéstől kezdve a kivitelezésen és az üzemeltetésen át, a lebontásig bezárólag biztosítja a fenntarthatósági követelmények érvényesülését és A PlanRadar szakértője úgy látja, hogy a digitalizációnak kulcsszerepe lesz ebben a folyamatban.
Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen nőtt a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) tanúsítvánnyal rendelkező épületek száma, és mivel az energiaárak szárnyalnak, a vállalatok, a politikai döntéshozók és a fogyasztók pedig egyre inkább a „zöldítés” irányába tolják az építőipart, ez a tendencia várhatóan erősödni fog. A feladat nagyságát jól mutatja, hogy az épületek felelősek a globális üvegházhatású gázkibocsátás nagyjából kétötödéért és a világ energiafogyasztásának csaknem egyharmadáért. A PlanRadar négy lépést ajánl megoldásként.
1. Tervezés, megfelelő alapanyagok kiválasztása
A tervezés minden projektnél kulcsfontosságú, egy fenntartható építkezésnél egyenesen létszükséglet. Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari és épületfenntartási szoftvert forgalmazó bécsi cég magyarországi képviselője úgy látja, az építészeknek és az építkezés vezetőinek digitális eszközökkel kell modellezniük és nyomon követniük minden döntésük jelenlegi és jövőbeli hatását. Már az alapkőletétel előtt fel kell mérniük, hogy a kiválasztott alapanyagok hogyan illeszkednek a projekt fenntarthatósági céljaihoz. Tisztában kell lenniük azzal is, hogy három általánosan használt építőanyag – a beton, az acél és az alumínium – felel a szennyező anyagok globális kibocsátásának 23 százalékáért. Innovatív megoldások, például alacsony szén-dioxid-kibocsátású betonkeverékek, vagy a megújuló energiával és újrahasznosított anyagokból előállított úgynevezett zöld acél, vályog, szalma vagy környezetbarát faanyag választásával azonban jelentősen csökkenthető a projektek ökológiai lábnyoma.
2. Átláthatóság, hatékony munkaszervezés, kommunikáció
Az innovatív alapanyagok felhasználása új eljárásokat igényel, ezért létfontosságú a tervek és más információk gyors megosztása az építési folyamat valamennyi résztvevője között. Az anyagpazarláshoz vagy a már beépített szerkezetek cseréjéhez vezető hibák, félreértések, jelentősen ronthatják a projektek környezeti hatását, ellehetetlenítik a nettó zéró kibocsátási cél elérését. A fenntarthatóság biztosítása egy összetett építkezésen nem mindig egyszerű, de a digitális eszközök használata jelentősen megkönnyíti a folyamatok kézben tartását, dokumentálását.
3. A fenntarthatóság legyen a prioritás
Egy épület környezetre gyakorolt hatását egyharmad-kétharmad arányban határozza meg az építés, illetve a használat módja. Ezért is fontos, az épületek fenntartását, üzemeltetését meghatározó megoldások átgondolt, jól megtervezett kiválasztása. A tetőtéri víztározók összegyűjthetik az esővizet, amelyet a hűtőrendszerekben és a fürdőszobákban használhatnak fel. Egyes ingatlanoknál napelemek, hőszivattyúkés szélturbinák állítják elő a megújuló energiát. Egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású épület finomhangolt gépezet, sok mozgó alkatrésszel, ahhoz, hogy minden zökkenőmentesen működjön, olyan létesítménygazdálkodási platformokra van szükség, amelyek képesek a rendszer egészének teljesítményét nyomon követni és optimalizálni.
4. Amikor eljön a bontás pillanata
Semmi nem tart örökké, bár az épületek jelentős részének élete felújítással, átépítéssel meghosszabbítható, néha nincs más megoldás, mint a bontás. A környezetvédelmi szempontok érvényesítésében kiemelkedően teljesítő építőipari cégek ezt a folyamatot is előre megtervezik, méghozzá úgy, hogy minél könnyebb legyen a beépített anyagok újrahasznosítása. Minél több anyagot lehet megmenteni, annál kisebb lesz a környezetre gyakorolt káros hatás. A digitalizációnak köszönhetően a tervezési, kivitelezési, épületüzemeltetési folyamatok minden egyes lépése nyomon követhető, így gyakorlatilag minden információ rendelkezésre áll az épület összes anyagáról, szerkezetéről, ami jelentősen megkönnyíti a bontás környezetbarát levezénylését.
Simon Szilárd meggyőződése szerint a zöldítésben azok a vállalatok lesznek igazán sikeresek, amelyek már most lépnek, és befektetnek a digitális technológiákba és más innovatív eszközökbe, amelyek növelik az energiahatékonyságot, csökkentik a hulladék mennyiségét és megkönnyítik a természeti erőforrások észszerű felhasználását. A jövőt a fenntartható épületek képviselik, az építőipar szereplőin múlik, hogy élnek-e a digitalizáció kínálta lehetőségekkel céljaik elérése érdekében.
