Az internet sem korlátlan. A technológia meghatározza, hogy egy hálózat mekkora adatforgalmat képes lebonyolítani. A hálózat kiépítése, fejlesztése, fenntartása költséges, melyet a szolgáltatók – részben – az igénybevételtől függően terhelnek az ügyfelekre. Éppen ezért díjcsomagokat határoznak meg. De mit gondolnak maguk a felhasználók a számukra elégséges otthoni sávszélességről és mobilinternet adatkeretről? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internethasználókat vizsgáló piackutatása erre kereste a válaszokat.
Vezetékes díjcsomagoknál a szolgáltatók a sávszélességet határozzák meg. 2022 decemberében jellemzően 250/500/1000/2000 Mbit/s maximális letöltési sebességet engedő díjcsomagokat kínáltak a nagy szolgáltatók. Mobilinternet esetén a díjcsomagokat az egy hónap alatt felhasználható adatmennyiség alapján alakítják ki. 2/3/4/10/20/50 GB-ot, illetve (belföldön) korlátlan mobilinternetet ajánlottak az újonnan szerződő számlás előfizetőknek.
Felvetődik a kérdés, hogy a fogyasztó miképpen tudja kiválasztani a számára megfelelő díjcsomagot, ami nem korlátozza zavaró módon az internetezést, de melynél nem is fizet feleslegesen olyan szolgáltatásért, amit nem használ ki.
Az NMHH az egyetemes szolgáltatásról szóló rendeletében helyhez kötött internet esetén meghatározza azt a legkisebb sebességet, mely elégséges ahhoz, hogy egy internetező levelezni, böngészni vagy akár videócsetelni tudjon. Ez az elégséges szolgáltatás a szabályozás szerint 8 Mbit/s letöltési és 2 Mbit/s feltöltési „rendes körülmények közt” elérhető sebességet jelent. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatók által hirdetett otthoni díjcsomagok minősége messze meghaladta ezt az egyetemes szolgáltatás esetén, a hatóság által elvárt alapszintet.
Szembeötlő, hogy a felhasználók milyen nagy része nem ismerte, hogy milyen szolgáltatásra van igénye. A telefonjukon mobilinternetet használók harmada nem tudta, hogy számára mekkora adatkeret elégséges, az otthoni internetelőfizetőknek pedig közel fele nem volt tisztában azzal, hogy milyen sávszélesség felel meg neki – derült ki a kutatásából. Érthető, hogy az otthoni internettel kapcsolatos elvárások bizonytalanabbak. Ha a mobilinternet adatkeret elfogy, a szolgáltatás használhatatlanná válik, így a fogyasztó könnyen szembesül azzal, ha kicsi a csomagja. A lassú, de működő vezetékes internet viszont inkább csak bosszantó.
Az érdemi választ adók legtöbbje szerint otthoni vezetékes internetnél a 100 és 499 Mbit/s közötti (maximális, letöltési) sebesség, mobilinternetnél pedig az 1-5 Gbyte-os adatkeret volt elégséges 2022 végén. Látható, hogy az elégségesnek gondolt otthoni internet sebessége jelentősen meghaladta az NMHH által meghatározott fentebb említett elégséges sebességet. Ellenben ha a kínálattal, vagyis az adott időszakban elérhető díjcsomagokkal vetjük össze, elmondható, hogy a lakossági fogyasztók által elvárt szolgáltatás inkább az alsó szintű díjcsomagoknak felelt meg, különösen a mobilinternet tekintetében. Vagyis a szolgáltatók nem a meglévő elvárásokat akarják teljesíteni, hanem annál magasabb szintű csomagokat kínálnak. Mindez azonban a fogyasztók érdekét is szolgálhatja, mivel a mobilinternet-forgalom nagyon gyorsan növekszik. 2021 végén például 8 Gbyte havi forgalom jutott egy okostelefonnal használt mobilinternet-előfizetőre, 2022 végén pedig már 11 GByte (az NMHH Mobilpiaci Jelentése alapján). Vagyis az az adatkeret, ami a mai napon még megfelel az igényeknek, egy év múlva már valóban kevésnek bizonyulhat.
Azon kevés mobilinternet-használó, aki nem fizet elő otthoni internetre, otthon is mobilinternetet használhat. Így érthető módon nyilatkozott úgy, hogy nagyobb adatkeretre van szüksége. További érdekesség, hogy több gigabájtot tartottak megfelelőnek a férfiak, akik munkájuk során jellemzően mobilabbak, ami indokolja a nagyobb adatmennyiséget. A fiatalabbak nagyobb keretet igényeltek, mint az idősek, 60 év felett pedig az iskolai végzettséggel nőtt a mobilinternettel kapcsolatos igény. Nagyobb keretet szerettek volna még azok, akik több időt interneteznek, online videókat néznek például Youtube-on, csetelnek, fájlmegosztót használnak, vagyis összességében azok, akik intenzívebb internethasználók.
Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Internetes felmérés” alapján készült. E piackutatás éves rendszerességgel méri fel a magyar lakosság internetezési szokásait. Az adatfelvétel 4000 internetező online megkérdezésével történt. Az adatfelvétel 2022 novembere és decembere között zajlott.
