Művészettörténészként diplomázott, kulturális és kreatív elköteleződését pedig a Magyar Telekomnál kamatoztatja Kovács András Péter, aki jelenleg a családi szegmenskommunikációért felel és a Warm Up Talks legújabb adásában elárulja: mit jelent az agilis transzformáció, miért lehetett ekkora siker a Marsra Magyar és hogyan dolgozhat együtt sikeresen a sales a marketinggel.
A Telekomnál pár évvel ezelőtt felismerték, hogy egy jobban reagáló, gyorsabb és hatékonyabb szervezet felépítéséhez változtatni kell. A korábbi hierarchiákat lebontották, majd egy siló szerű egyszerűbben átlátható organigramot hoztak létre, melyben saját területükért felelős, ugyanakkor önálló, kisebb csoportok létesültek, ennek köszönhetően pedig minden terület könnyedén együtt tud dolgozni. Gyorsabb a kollaboráció, könnyebb a tudás és az információátadás.
A Telekomnál három nagyon fontos társadalmi csoportot azonosítottak, amelyekre létrehoztak három önálló munkakört is, ezek a fiatalok, a kis- és középvállalkozások, valamint a családok. A cégen belüli, osztályok közötti együttműködés olyan mértékű, hogy sok esetben még az ügyfélszolgálatot is bevonják, hiszen ők az arcai a Telekomnak, ők találkoznak először a fogyasztókkal, de egyes projektekhez a jogi csapat segítségét is igénybe veszik, akik felkészítik őket a várható feladatokra.
András szegmenskommunikációs vezetőként a családokért felel, és a figyelmet, gondoskodást és törődést kell leginkább hangsúlyoznia. De ezeken kell dolgozni márkaoldalon is, ha elköteleződést szeretnénk napjainkban elérni. A családoknak az kell, hogy a Telekom, mint márka, meghallgassa őket, segíteni akarjon, jelen lenni az életükben, kiegészíteni azt - ez már bőven túlmutat a márkaismertségen. Mivel a Telekom, mint brand nemrég vált világviszonylatban is az egyik legértékesebb márkává - egyedüli európaiként bekerülve a TOP20-ba -, nem kérdés, hogy a társadalmi felelősségvállalásra is még nagyobb hangsúlyt kell fektetnie. A cég a családok tekintetében is úgy gondolja, hogy érdemes a fiatalok felé fordulni, a fiatalokba is invesztálni, cél lehet a hosszútávú elköteleződésük a márka mellett, valamint az, hogy a saját családi kihívásokra is megoldásokat hozzanak. Tanítsák az időseket a digitális eszközök használatára, az idősek hozzák a tapasztalatukat, így a készség és tudás új megoldásokká tud összeállni.
A szervezet átalakításával a marketing és a sales is közelebb került egymáshoz a cégen belül. Fontos volt, hogy e két terület megértse egymást, a marketing bemutassa, hogy mi áll a számok mögött, mi a márkaépítés hosszú távú víziója, hogyan tudják egymás napi feladatait támogatni, ezzel pedig sokkal jobb eredményeket elérni.
Az egész átalakulás hazai kezdeményezés, aminek köszönhetően a cég pionírként töri az utat a kreatív megvalósítás és a szervezetfejlesztés terén. Elég csak megemlíteni az agilis transzformációt vagy a 4 napos munkahetet, amely - sokan nem tudják, de – a Telekom csoporton belül magyar ötlet, nem pedig német behatás. A hazai vezetés szerette volna, ha egy hatékony és felkészültebb szervezet jön létre, mellyel könnyebben menedzselhetők a válságok. Ezek a transzformációk mára egyre több országban elindultak, ahol rendkívül kíváncsiak a magyar tapasztalatokra.
Az aktuális kampányok és aktivitások közül többről is szó esett Andrással, például a Telekom Kraftról, a debreceni alkotóközpontról, amely a fiatalokat segíti azáltal, hogy stúdiókban, mentorokkal dolgozhatnak saját tartalmaikon. Ugyancsak - főként - fiataloknak szóló kezdeményezés volt az idei nyáron a Telekomosok Fesztiválja, amely országszerte, főként vidéken kínált speciális fesztiválélményt a fogyasztóknak és barátaiknak. Mindemellett ott van a Marsra Magyar áldokumentum szitkom sorozat, amely mindenki számára szórakoztató tartalmat, kikapcsolódást nyújt. A humor ugyanis a válságos helyzetekben jó megküzdési mechanizmus, erre épültek rá a nyári reklámok is, amelyek kikacsintanak a sorozatra, a Telekomot pedig megoldásként hozza az emberek életébe.
A Kovács András Péterrel készült podcast-beszélgetésből továbbá kiderül az is, mi az az MVP, és hogyan lehet jól alkalmazni a fogyasztóknál, miképp érdemes kijelölni a fejlesztési irányokat, melyik móddal lehet a brand-hatereket pozitívra fordítani.
