Az elmúlt évtizedben jelentősen megemelkedett a munkát vállaló diákok aránya, a munkavállaló fiatalok és munkáltatók között pedig továbbra is jellemzően az iskolaszövetkezetek közvetítenek. Egyre jobban érezhető azonban az igény arra, hogy ezek a szövetkezetek is megújuljanak.
A KSH adatai szerint 2009-ben a 15-24 éves korosztály 18,7%-a volt foglalkoztatva, ez az arány 2022-ben azonban már megközelítette a 30%-ot. A diákok munkavállalásának a munkáltatók és a fiatalok számára is megvannak az előnyei, feltéve persze, hogy a munkavállalás nem hátráltatja az iskolai tanulmányokat, erről azonban a törvényi szabályozás is gondoskodik.
A fiatal munkavállalók keresetükből sokszor tanulmányi vagy lakhatási költségeiket fedezik, de emellett a későbbi karrierjüket is segíti, ha van már tapasztalatuk a munkaerőpiacon. Az utánpótlás kinevelése pedig a cégek számára is jövedelmező lehet: hosszú távon a saját rendszerüket és követelményeiket ismerő, teljes munkaidős alkalmazott válhat a diákmunkásokból, rövid távon pedig a már végzettséggel rendelkező alkalmazottakhoz képest olcsóbb munkaerőt jelent a fiatalok alkalmazása.
A diákok foglalkoztatása egyébként nem csupán az alacsonyabb órabér miatt éri meg jobban, hanem azért is, mert kevesebb extra terhet ró a munkáltatóra. A 25 év alatti munkavállalóknak 2022 óta nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, valamint járulék- és szochomentesség is jár a korcsoportnak. A duális képzés során hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott fiatalok után pedig járulékot és szociális hozzájárulási adót sem vonnak le.
Hidat képez a diákok és a munkáltatók között egy jól működő iskolaszövetkezet
Noha a fiatalok többféle foglalkoztatási formában, például munkaviszonyban, megbízási szerződéssel, egyszerűsített foglalkoztatás keretében vagy háztartási alkalmazottként is dolgozhatnak, a kizárólag nappali tagozatos diákok többsége iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozik.
Ezeknek az iskolaszövetkezeteknek a célja, hogy képviseljék a diákok érdekeit, miközben a kiválasztási folyamat átvételével a munkáltatót is számos jogi és adminisztratív feladattól megkíméljék.
A mostani rendszer azonban nem feltétlenül felel meg ezeknek az igényeknek: „A Z-generáció munkakeresési szokásai és a munkáltatókkal, illetve közvetítőkkel szemben támasztott igényei már alapvetően mások, és ezt hagyományosan, többnyire papír alapon működő szervezetek nem feltétlenül tudják kielégíteni” – mondja Szili-Török Adrienn, az UniYou Kft. társalapítója és ügyvezetője. „A gördülékenyebb, digitális ügyintézés pedig elengedhetetlenül fontos a most piacra lépő munkaerőnek.”
A szakember hozzátette: egy modern, az adminisztrációt megkönnyítő iskolaszövetkezeti rendszer vonzóbbá teheti a munkavállalást a diákok számára, és a munkáltatóknak is jelentősen megkönnyíti a számukra legjobban megfelelő munkaerő megtalálását.
Erre az igényre kínál megoldást a hamarosan piacra lépő magyar startup: az UniYou a diákok számára egy könnyen kezelhető és igényeikre szabott applikáción keresztül segíti a munkakeresést, a munkáltatóknak pedig egy modern és átlátható admin felületet kínál majd. A startup célja, hogy a mai kor igényeire szabva megreformálja a hazai iskolaszövetkezeti rendszert azzal, hogy az adminisztrációt és az ügyintézést mindkét fél számára teljes mértékben digitalizálja.
