A mai ülésnapon tárgyalt az Országgyűlés a reklámadó jövő évi szabályozásáról is. A jelenlegi javaslat szerint hasonlóan az idei évhez, jövőre is felfüggesztik az adó beszedését. A reklámadó a szakmai szervezetek szerint hatalmas károkat okozna a médiapiacon, és lennének olyan szereplők, akik nyereségük egészéről, vagy túlnyomó részéről lemondhatnának, ha be kellene fizetni ezt az adót.
Az MTI beszámolója szerint ma elkezdődött az egyes adótörvények módosításának vitája, a módosítások között pedig szerepel a reklámadó felfüggesztésének egy évvel történő meghosszabbítása, ami a médiapiac számára különösen fontos. Az Országgyűlés elé kerülő tervezetben a reklámtörvény kapcsán az szerepel, hogy a beszedésének felfüggesztését 2024. december 31-ig meghosszabbítják. Az adónem kapcsán már idén is ez volt a helyzet, a Magyar Reklámszövetség pedig október végén jelentette be, hogy tárgyalnak a miniszterelnök kabinetfőnökével, Rogán Antallal a felfüggesztés meghosszabbításáról.
Az MRSZ a miniszterelnöknek eljuttatott levelében és a Miniszterelnöki Kabinetirodával folytatott egyeztetések során továbbra is hangsúlyozta: a reklám- és médiaipari vállalkozások szeretnének továbbra is tisztességesen hozzájárulni a különböző adók megfizetésével a jövő évi magyar költségvetéshez. Ugyanakkor a szakmai szereplők változatlan és egyhangú véleménye szerint a reklámadó visszavezetése éppen a várt gazdasági növekedés ellen hatna, mivel a polikrízissel küzdő csökkenő vagy éppen csak stagnáló teljesítményt nyújtó reklámipart erőn felül terheli:
A legutóbbi MRSZ Barométer kutatás alapján a jelentősen növekvő költségek, az infláció és a bizonytalan piaci kilátások miatt a kommunikációs piac egyre kevésbé optimista: az iparág várakozásai szerint a 2023-as médiatorta 320,8 milliárd forint méretű lehet - 2022-höz képest minimális, 1,4%-os nominális növekedést felmutatva, - ami reálértéken egyértelmű csökkenést mutat.
A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.)
Tavaly az év ugyanezen időszakában a Reklámszövetség sikeres egyeztetéseket folytatott a miniszterelnök kabinetfőnökével, így 2022 novemberében a Parlament megszavazta, hogy a reklámadó mértéke 2023. december 31- ig továbbra is az adóalap 0%-a maradt. Így 2023-ban az egész iparág fellélegezhetett, a reklámadó további egy évig nem jelentett többlet terhet az utóbbi évtizedek legkomplexebb válságának hatásaival küzdő magyar médiapiacnak és a teljes kommunikációs szakmának.
Utoljára 2019-ben kellett befizetni a reklámadót, akkor 6,45 milliárd forintnyi bevétele volt ebből a költségvetésnek a KSH adatai szerint. A legnagyobb tételt, 13,9 milliárd forintot pedig 2018-ban fizetett be a reklám- és médiaipar az adónem keretében.
A 2014-től bevezetett reklámadó keretében a 100 millió forintot meghaladó hirdetési bevételt elérő cégeknek kellett fizetniük, kezdetben sávosan, majd 2017-ben egységesen 7,5 százalék lett az adókulcs, melynek korábban 5,3 százalék volt a felső kulcsa.
A jellemzően igen alacsony, mindössze néhány százalékos nyereségrátával dolgozó médiacégek számára hatalmas terhet jelentene a reklámadó újbóli bevezetése, ezért is figyeli az utóbbi években feszülten a szabályozás alakulását a szakma. Azt egyelőre nem jelentették be, hogy mikor szavaznak majd a jövő évi adómódosításokról, de egyelőre nem érkezett olyan hír, hogy változás lenne a reklámadó felfüggesztése kapcsán. Vagyis most úgy néz ki, hogy jövőre is megszabadul ettől az extra tehertől a médiapiac.
