Az emelkedő megélhetési költségek világszerte nehézségeket okoznak, így idén a korábbi trendektől eltérő kereslettel találkozhatnak a kereskedők a novemberi akcióik során. A vásárlók várhatóan többet fognak költeni, mint tavaly, de a csúcskategóriás termékek helyett az alapvető szükségleti cikkeket kereshetik majd leginkább – derül ki a BCG legfrissebb kutatásából.
A 2023 Black Friday fogyasztói hangulatfelmérés szerint a tavalyi 67% után idén a fogyasztók 74%-a akar élni az akciós ajánlatokkal, de a luxus termékek helyett inkább olyan árukat kereshetnek majd mint a felnőtt- és gyermekruházati cikkek. A vevők a felmérés szerint legalább 30%-os kedvezményt várnak el és összességében a Black Friday és más akciók, pédául az egyre divatosabb Szinglik Napja idején akár 20%-kal is többet költhetnek, mint egy évvel ezelőtt.
A hangulatfelmérés Ausztráliában, Kanadában, Németországban, Svájcban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban mérte fel több mint 7 000 fogyasztó vásárlási terveit. Megállapította, hogy a fogyasztók mintegy 3/4-ét aggasztja az infláció és az alapvető élelmiszerek növekvő ára. Ez az aggodalom Ausztráliában és Lengyelországban a legnagyobb a hét vizsgált ország között.
A megkérdezettek fele az elmúlt három hónapban csökkentette a nem létfontosságú vásárlásait, közel ennyien gyakrabban ellenőrzik és hasonlítják össze az árakat, 10-ből 4 fogasztó pedig többet vásárol az szezonális ajánlatok és akciók alapján.
A kutatás szerint sok fogyasztó már októberben, a novemberi nagyszabású leárazások előtt, elkezdi az üzlet- és akcióvadászatot. Több mint kétharmaduk elsődlegesen a karácsonyi ajándékokat akarja jó áron beszerezni – de 10-ből 7 vevő nem döntötte el előre, hogy milyen márkát vagy terméket akar venni.
A Black Friday időszakban világszerte hagyományosan a felnőtt ruházati cikkek, a szórakoztató elektronikai termékek és a gyermekjátékok tartoznak a TOP 3 kategóriába. A felmérés szerint a ruházati cikkek és a játékok forgalma a tavalyi szezonhoz képest stagnálni fog, míg az elektronikai cikkek esetében visszaesés várható.
Lakatos-Török György, a BCG szenior projektvezetője szerint a jelen helyzetben “a kiskereskedőknek az egységes kedvezmények helyett a személyre szabott, termékérdeklődésen alapuló célzott ajánlatokra van szükségük, ha meg akarják hódítani a vásárlókat a nagy versenyben zajló vásárlási szezonban." Különösen igaz lehet ez Magyarországon, amit a kutatás nem vizsgált ugyan, de a KSH adatai szerint nálunk szeptemberben 7,3%-kal, január-szeptemberben pedig 9,3%-kal maradt el a kiskereskedelmi forgalom az egyévvel korábbi szinttől, tette hozzá Lakatos-Török.
A BCG felmérése szerint a válaszadóknak csak 10%-a tervez luxus terméket venni és közöttük egyre nagyobb arányban vannak jelen a Z generációt képviselő 16-24 évesek. Általánosságban a vevők 14%-a tervez drága eszközöket (is) beszerezni. A nagy mértékű inflációs aggodalom ellenére Lengyelországban kiugróan sokan (29%) tervezik drága termékek vásárlását, de szintén átlag feletti, hogy a lengyel vevők 12%-a tervezi luxuscikkek beszerzését.
A kutatás szerinti 7 piacon átlagosan 410 USD-t (mintegy 145 ezer Ft-ot) szánnak a fogyasztók a Black Friday-re. A legtöbbet, fejenként 460 USD-t (163 ezer Ft) az Egyesült Államokban, míg a legtakarékosabbak az ausztrálok 260 dolláros (92 ezer Ft) kiadással.
A 7 piacon a BCG által megkérdezett vásárlók leginkább a “legjobb üzlet,” a “legjobb ár/érték arány,” és a “legalacsonyabb ár” alapján döntenek, de nem sokkal marad el ezektől az “ingyenes szállítás”, valamint a “egyszerű visszaküldés” lehetősége sem, amelyek fontosságát a megkérdezettek majdnem fele emelte ki. Sokkal kisebb súllyal veszik figyelembe a vásárlók a pozitív értékeléseket, az “egyedi termék” jelleget, valamint a fenntarthatósági és etikai szempontok érvényesülését is, amelyeket csak 11% emelt ki.
A megkérdezettek mindössze egy tizede vásárol a Black Friday alatt csak fizikai boltokban. A vevők egyharmada csak online, 58%-a pedig fizikai és online üzletekben is tervez költeni. A kutatás szerint a csak online költők 52% az online piactereket részesíti előnyben, ami 15 százalékpontos ugrás az egy évvel korábbihoz képest. A hivatalos online márkaboltok iránti érdeklődés 3 százalékponttal 18%-ra csökkent, a használtcikk platformok 6 százalékpontot vesztettek és mindössze a vevők 4%-a jelezte, hogy itt akar vásárolni. A válaszadók 15%-a úgy tervezi, hogy a több márkát is áruló online piactereken fog fekete péntekezni.
