Jelentősen csökkent idén az ingatlanbefektetési forgalom, gyenge évet zár idén a globális ingatlanfejlesztési piac, kelet-közép-európai régióban még a magyar piac zuhant legkevésbé. A hazai 43 százalékos visszaesés kisebb, mint a nagy, nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025-26-ban felpattanás követhet – összegezte Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ai, XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelő tájékoztatóján. Az ingatlanbefektetésekkel ellentétben a Magyarországra érkező beruházások újabb rekordot döntenek, az FDI már most meghaladja a 8 milliárd eurót a tavalyi 6,2 milliárd után, elsősorban az akkumulátorgyár-beruházásoknak köszönhetően. Az alpiacok közül az irodapiacon lassulást, a lakóingatlanok piacán visszaesést hozott az idei év, elsősorban a magas kamatkörnyezet, az infláció és a recessziós félelmek miatt. Az ipari ingatlanok piacán és a hotelszegmensben azonban bővülés tapasztalható, és várhatóan jövőre erősödik a lendület, köszönhetően a lassan olvadó kamatoknak, a gazdasági növekedés és a hitelezés újbóli beindulásának.
Tavaly megtorpant a hazai ingatlanbefektetési piac koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendje – emlékeztetett Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. Megakasztotta a fejlődést az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, azonban a szakma még bízott benne, hogy idén ha lassabban is, de folytatódik a felzárkózás a 2019-es rekordteljesítményhez.
Globálisan visszaesett az ingatlanbefektetési forgalom
A piacnak azonban nem kedvezett a gazdasági környezet, a csak lassan mérséklődő infláció és a hitelezést hátráltató magas kamatok; a befektetők kivárnak, így az idei eredmények a tavalyinál is gyengébbek lettek. A 43 %-os visszaesés csaknem 10 éves visszalépést jelent a befektetési forgalomban. Ez nem csak Magyarországra igaz, de globálisan is hasonló a helyzet. Európában az ingatlanbefektetési forgalom 60 %-ot esett, a lengyel piac teljesítménye pedig még ennél is jobban, 70%-kal zsugorodott. A magyar piaci visszaesést mérsékelte a szélesebb hazai vásárlókör, Magyarországon ugyanis 85% a hazai befektetők aránya, ami lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, így a piac erősebben tudta ezt az időszakot átvészelni.
Csúcson van a magyarországi beruházásösztönzés
Takács Ernő felidézte, hogy az ingatlanfejlesztési piac 2019-ben rekord évet zárt, 1,8 milliárd euró körüli befektetési forgalommal, majd ez 2020-ban, a covid alatt 1 milliárd euróra csökkent. Magyarországon most áll a piac, az egész éves várakozás a világ legnagyobb kereskedelmi ingatlanszolgáltató és befektetési vállalata, a CBRE adatai alapján 500 millió euró körüli; október végéig 350 milliós eurós befektetési forgalomnál tartunk - mondta. Optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy az előző, 2008–2009-es gazdasági világválságtól eltérően, jelenleg van elkölthető pénz a piaci szereplőknél, akik azonban arra a belépési pontra várnak, amelynél megfelelő hozamot tudnak realizálni. Az IFK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a beruházási oldal – az FDI – nagyon jól áll, új rekordra számíthatunk, bőven 8 milliárd euró fölé nő idén, „szinte minden hétre esik egy komolyabb ipari beruházás bejelentése”.
A beáramló működőtőke hajtja az ipari ingatlanok piacát
Az alpiacok közül az ipari ingatlanok piacán továbbra is erős a fejlesztési volumen. Országos szinten az ipari ingatlanok mérete meghaladja az 5 millió m²-t, ebből 3,5 millió m² található Budapesten, 1,5 millió vidéki városokban. A klasszikus bérraktárpiacon továbbra is erős a fejlesztései volumen, 360.000 m² Budapesten és 140.000 m² vidéken. A CBRE adatai szerint ezen a piacon egyre inkább felértékelődnek a vidéki területek, míg a kihasználatlanság a fővárosban emelkedett, a kereslet eltolódott a vidéki városok irányába – itt 70%-kal emelkedett - leginkább Észak-Magyarországra, az M1, M3 vonalában. A budapesti bérraktárpiacon 10% körüli a kihasználatlanság, míg vidéken 5,6 % körülii,noha az utóbbi szokott magasabb lenni. A legtöbb fejlesztés Budapesten a keleti agglomerációban van, az M2 és az M4 közötti szakaszán az M0-ásnak. Itt leginkább a termeléshez köthető bérlők vannak jelen, idén ugyanis kicsit gyengült a logisztika, ami azonban globális jelenség, miután a teljes kereslet 20%-kal csökkent tavalyhoz képest - ismertette.
Portfólió optimalizálás és hibrid munkavégzés az irodapiacon
Az irodapiacon a 2020-as zuhanás óta töretlenül emelkedik az irodabérleti kereslet, az idén tavalyhoz képest 15%-kal emelkedett, a fejlesztési volumen viszont csökken. Idén átadnak 165.000 m² -t, jövőre 140.000 m² -t és 2025-ben érünk majd el minimumra, 2026-ra viszont egy nagy felpattanást várunk, ami leginkább majd az állam által hajtott fejlesztéseknek köszönhető – mondta Takács Ernő példaként a Zuglói Városközpontot említve. Hozzátette, hogy a belvárosi, jó minőségű, jó üzemeltetésű, ESG és fenntarthatóság- kompatibilis épületek jól teljesítenek, de vannak olyan részpiacok, ahol erős a túlkínálat. Megjegyezte, hogy a bővülő kereslet ellenére a nagy bérlők a Covid óta még mindig hiányoznak a hibrid munkavégzés és a távmunka megléte miatt. Azok a – jellemzően a 80-150 fős – cégek, amelyeknél kevésbé érvényesül az otthoni munkavégzés hatása, továbbra is bővülnek, ami az ügynöki, valamint a fejlesztői oldal számára is jó hír. Budapesten azonban erős az SSC-szektor jelenléte (Shared Service Center = üzleti szolgáltató központok), amelyeknek a home office megjelenésének hatására organikus növekedés mellett sincs szükség irodabővítésre. A nagy cégeknek nem nagy, sokkal inkább jó minőségű irodára van szükségük. Ez magával hozza az elavultabb irodaházak funkcióváltását. Nyugat-Európában ezeket bérlakásokká alakítják, erre a régióban, Varsóban is van példa, Magyarországon azonban inkább a hotel a reális irány – tette hozzá.
A hotelpiac jól teljesít, folyamatosan emelkednek a szobaárak, a régió Bécs utáni legdrágább piaca lettünk, ami az itt végbement minőségi váltásnak is köszönhető. A budapesti turizmust és a budapesti hotelpiacot a külföldi, a vidékit a magyar vásárlóerő hajtja, amely idén gyenge volt, de jövőre ott is felpattanás várható Takács Ernő szerint.
Felrázza a CSOK Plusz a lakáspiacot
A lakóingatlanoknál a CSOK Plusz a gyermekvállaló fiataloknak ad nagyon jó lehetőséget, ők minden bizonnyal meg fognak jelenni lakásvásárlóként 2024 első negyedévében a piacon. Noha ez egy szűk réteg, a pár ezer vevő kereslete a nagyon alacsony intenzitású piacon már érzékelhető elmozdulást hozhat. Az igazi forgalmat a hitelkamatok jelentősebb csökkenése és újabb kamattámogatott hitelkonstrukció hozhatja meg, és jó jel, hogy a csökkenő trend megindult, az építőipari árak konszolidálódtak, és a belső kereslet újból erősödik. A 8,5 %-os THM-plafon mellett már vannak 7,5-8 %-os kamatszintek is, de a kereslet 6 % alatti kamatoknál indulhat meg jelentősebben – mondta. Azt is megjegyezte Takács Ernő, hogy a hitelezésen túl a GDP is hatással van a lakáspiacra, elemzői prognózisok 2024-re 2–4 % közötti emelkedést jósolnak, ami várhatóan élénkülő lakáspiacot mutat, az első fél évben kisebb, a második fél évben nagyobb mértékben, így 2024-ben jöhet el a lakáspiaci fordulat, amihez az alacsony munkanélküliségi és a stabilan magas foglalkoztatottsági ráta erős alapot ad. Az ingatlanfejlesztők készen állnak, gyorsan tudnak majd reagálni egy újra élénkülő keresletre – mondta az IFK elnöke.
Jövőbe mutató várakozás
Takács Ernő kiemelte: azt látni kell, hogy a 2023 egy recesszióban eltöltött év, ahhoz képest egészen jól tartjuk magunkat. 2024-re már várunk egy izmosabb gazdasági növekedést, aminek több lába van, az alacsonyabb infláció, magasabb reálbér, magasabb vásárlóerő beindít egy belső fogyasztást, ami gyengébb volt idén. Küszöbön áll a Magyarországnak szánt EU-s pénzek befagyasztásának feloldása, ami hatással lesz az építőiparra meg az ingatlanpiacra is. Idei évet mínusz 0,5%-1%-os GDP növekedéssel zártuk, jövőre 2,5-3%-kal számolunk, ami nagyon markáns különbség – hangsúlyozta. Pusztán ingatlanbefektetési oldalról nézve, nagyon más a helyzet 2008-hoz, 2009-hez képest, mert jelenleg Magyarországon nincs eladási kényszer, míg van olyan nyugati piac, ahol van. Vannak jó vételi lehetőségek, csak mindenki azt várja, hogy az árak lefelé mozduljanak.
A 150 éves Budapesten a Liget projekt Európa legjelentősebb városfejlesztése
Az IFK elnöke elmondta azt is, hogy az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület a XI. Ingatlanfejlesztés Napján, az Ingatlanfejlesztés Anno sorozatának idei kötetével a „Budapest városrendezési szabályzatai” című kiadványával köszönti a 150 éves Budapestet. Takács Ernő hozzátette, hogy fővárosunk létrejöttének 150. évfordulója alkalmából az ingatlanfejlesztők értékelik Európa legnagyobb kulturális városfejlesztését, a Liget Budapest Projektet, valamint a mágnesberuházás hatására az annak környezetében megvalósult ingatlan- és városfejlesztési szemszögből kiemelkedő beruházásokat.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója az idén 150 éves főváros egyik legrangosabb fejlesztéséről azt mondta, hogy a Városliget megújítása mára Európa legnagyobb kulturális városfejlesztésévé nőtte ki magát, és a beruházásnak köszönhetően a környező utcákon is fellendültek az ingatlanfejlesztések. „ Azt gondolom, akkor gazdálkodunk jól a közpénzzel, ha az releváns mértékű magántőke-befektetést is képes mozgósítani” – jelentette ki Gyorgyevics Benedek. „Korábban a városlakók által nagy ívben elkerült rozsdaövezetben ma prémium lakások épülnek, amelyek számára egészen biztosan plusz vonzóerőt jelentett az OMRRK területén átadott 13 ezer m²-es közpark is. A történelmi Városligetet körülölelő VI., VII., és XIV. kerületi ingatlanhirdetésekben rendre megjelenik hívószóként a Városliget közelsége, ráadásul a budapesti átlaghoz képest errefelé jócskán emelkedett a lakóingatlanok értéke. Az Andrássy út körzetében épült a legtöbb hotel az elmúlt időszakban, nem beszélve a környéken tapasztalt irodafejlesztési boomról. Mindez az élhető város koncepciónak köszönhető, ami a kezdetektől áthatotta a projektet” – sorolta, megjegyezve, hogy a Liget vonzáskörzetében rengeteg olyan folyamatban lévő vagy már megvalósult beruházás van, amelyen tetten érhető a Liget Budapest Projekt mágnes hatása. Gyorgyevics Benedek szerint az élet többszörösen visszaigazolta azt, hogy a Liget projekt koncepciója helyes volt. A megvalósult, illetve megújult kulturális intézmények egy helyszínen, nagy sűrűségben páratlan szinergiákat hoztak létre, melyek egyszerűen nem reprodukálhatóak barnamezős területeken – fejtette ki.
Felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre
A Liget projektet egyfajta benchmarknak nevezte a vezérigazgató: „A Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a Ballonkilátó külföldi látogatóinak emelkedő számai alapján látható, hogy felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre. A hosszú távú cél pedig az, hogy a parkba folyamatosan olyan megújuló kulturális tartalom, rekreációs élmény költözzön, ami miatt önmagában is érdemes elindulni Budapestre és hosszabb időt eltöltetni itt, sőt, akár újra és újra vissza is térni” - mondta.
Gyorgyevics Benedek a feladatok között említette az Új Nemzeti Galéria megvalósítását. „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos része a projektnek a lebontott Petőfi Csarnok helyére tervezett, a Pritzker-díjas SANAA tervei alapján épülő Új Nemzeti Galéria. A nagy művészeti múzeumok óriási tömeget képesek elérni. Kutatások bizonyítják, hogy a technológiai, természettudományi és a művészeti tematikájú múzeumok vonzzák a legtöbb látogatót a világban” - mondta.
XI. Ingatlanfejlesztés Napja - XI. Hallgatói Ötletpályázat
Takács Ernő, az IFK elnöke beszámolt arról is, hogy az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából kihirdetik a XI. Hallgatói Ötletpályázat eredményét is, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. A pályázat célja felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására a különböző szempontok és szakterületek összehangolására. A Revitalizáció-értékteremtés címmel meghirdetett kiíráson az idén két témában pályázhattak a tanulók: 1. Goldmann György tér – méltó új épület a Műegyetemnek, interdiszciplináris kapcsolatok, 2. Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya életre keltése. A győztes csapat tagjai 800 ezer forint pénzjutalomban részesülnek és kiutazhatnak 2024-ben a müncheni Expo Real világkiállításra, a második helyezett 500 ezer forint jutalomban részesül, a harmadik helyezett 300 ezer forint pénzjutalmat kap. A kezdeményezés elmúlt 11 évét értékelve Takács Ernő kiemelte: a pályaművek évről évre emelkedő száma és magas minősége bizonyítja a fiatalok alkotókészségét, tehetségét, kitartását, azaz értékteremtését, ami az ingatlanfejlesztés egyik legerősebb jellemzője. A jövő fejlesztőinek egyre több kihívásra kell megoldást találniuk, köztük környezetvédelmi, társadalmi elvárásokra, a fenntarthatóságra, a zéró kibocsátásra, vagy a mesterséges intelligencia felhasználására, a beadott pályaművek pedig jól tükrözik a fejlesztők új generációjának felkészültségét és kreativitását.
