Az Indamedia könyvkiadásban erősített, a Wizzair pedig növelte repülőflottáját – erről és még tucatnyi másik dologról beszélgettek a Business Lounge november 21-ei adásában Starcz Ákossal, az Indamedia csoport igazgatósági tagjával és Radó Andrással, a Wizz Air kommunikációs vezetőjével.
„Könyvekkel korábban is foglalkoztunk” – mondta Starcz Ákos, az Indamedia csoport könyvkiadásért felelős igazgatósági tagja, annak apropóján, hogy idén ősszel a csoport beszállt a könyvbizniszbe. „Az idei év abban különbözik, hogy ezt céges formába öntöttük, és létrehoztunk egy kiadót” - tette hozzá, ezzel pedig egy tudatos üzletágépítésbe kezdtek.
Az első náluk megjelenő könyv Marco Rossi, a foci EB-re frissen kijutott labdarúgó válogatott szövetségi kapitányának életéről szól, ami a karácsonyi szezonuk „zászlóskönyve”. „Megpróbálunk újabb és újabb csatornákon az olvasók után menni” – vallja Starcz arról mesélve, hogyan lett cikksorozatból könyv vagy épp podcast a portfóliójuk egyes részein. Bár a digitális tartalomgyártókat és kiadványokat is lehet követni, a fizikai termékek megjelenése sokkal inkább segíti a márkához való kötődést.
Mekkora kockázatot vállaltak ezzel a bővüléssel? A szakember szerint a rendezvényben, könyvben, konferenciában való erősítéssel nem vállalnak elképesztő kockázatot, hiszen „az olvasó, a rajongó ott van”, és épül mellette a már említett márkakötődés. Nem volt üzleti kockázat továbbá a Rossi-könyv sem itthon, hiszen rengeteg embert érdekel a foci, ettől függetlenül a korai, építkező szakaszban nem kizárólag sikerkönyveket terveznek kiadni. A rendezvényekre visszatérve szóba került az őszi AI Summit-juk is, de vajon milyen más jellegű eseményeket terveznek még a kiadónál? A summitot egyértelműen szeretnék továbbfejleszteni, de a Totalcar Parkolóparádéját, a Femina Klubot sem hagyják magára és tervben van egy kisállatos szakmai találkozó is.
Az adás második részében Radó Andrással, a Wizz Air kommunikációs vezetőjével folyt a beszélgetés a repülésbiznisz kulisszatitkairól. Nem kérdés, hogy a Covid és az azóta eltelt három év megváltoztatta a repülés kultúráját – de hogyan? A koronavírus-járvány a Wizz Airt is érzékenyen érintette, de a korlátozások enyhülésekor már látták, hogy „amint kinyíltak a kapuk, az emberek mentek utazni”. Ez azóta is így van, „próbálnak minél többet utazni, amikor tudnak”, mondja Radó, hozzátéve, hogy a 2019-es kapacitás körülbelül 90%-ára tudott mára visszaépülni Európában ez az iparág. Viszont „a Wizz Air a 2019-es kapacitás 160%-án állt idén nyáron”, ezt azért tehették meg, mert a Covid alatt kivárás helyett előremenekültek és a maguk útját próbálták járni. Ehhez iparági kutatásokra támaszkodtak, amelyek azt mutatták, hogy az emberek kicsit „carpe diem módon kezdtek élni” a járvány, az infláció és a két háború árnyékában.
Visszaveti-e az utazási kedvet a sok pluszköltség? Radó szerint nem, emellett a nagyobb légitársaságok kezdik átvenni a Wizz Air üzleti modelljét, melynél a „reptetésen” túli minden egyéb szolgáltatásról kiválaszthatja az utas, hogy szeretné-e igénybe venni, vagy sem. Ezért tudják alacsonyan tartani a normál jegyárat, mert az extra szolgáltatások már a bevétel 50%-át jelentik.
Léteznek-e még digitális kiadók? Milyen üzleti modellváltozást hozhat egy kiadó létrehozása? Külön szegmense van-e a külföldre költözött fiataloknak és családtagjaiknak a repülőközönségben? Sűrűsödnek-e a repülőkön az üléssorok? Kiderül a november 21-i adásból.
