Év elején mindig jóslatokba bocsátkozunk, most épp a digitális médiapiaccal kapcsolatban – mit remélünk 2024-től? Erről Erdélyi Eszterrel, az Atmedia digitális vezetőjével folyt a beszélgetés a Business Lounge február 28-ai adásában, majd Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke beszélt a sokkal intenzívebb PR jelenlétről és a szakma jelenlegi sajátosságairól.
Az év eleji óvatos becslésekhez képest 2023 rekorder volt a digitális piacon, így Erdélyi Eszter, az Atmedia digitális vezetője jóval optimistább az idei évet tekintve. Bár szerinte lehet, hogy várakozásai „túlzóan optimisták”, de piacszinten 5-10 százalékos növekedésre tippelne. Téma volt még a beszélgetésben a korosztályok médiafogyasztása, hiszen örök kérdés, hogy kiket hol lehet a leghatékonyabban elérni. A szakember szerint lehet, hogy targetálni nehezebb, de „egy kampány leghatékonyabban, gyorsan a tévében tud nagy tömegekhez eljutni”.
Kutatások azt mutatják, hogy a reklámköltések nagy része - legalább kétharmada - a globális platformok felé irányul, pedig a látogatók fele-fele arányban vannak jelen lokális és globális felületeken. Persze igaz, hogy jóval olcsóbban lehet elérni az embereket a Facebookon, viszont a szakember szerint azt is érdemes ilyenkor nézni, hogy „milyen hatékonysággal, mekkora reklámzajban” érjük el az adott illetőt, illetve „mennyi ideig találkozik a hirdetéssel, ha egyáltalán találkozik”.
A közösségi felületeken szembejövő hirdetésekre az ember attól függetlenül fog rákattintani, hogy abban mennyi munka van, ki alkotta meg, milyen minőségben és mennyi pénzt kapott érte. Ez ellen pedig tenni kell, hiszen előbb-utóbb „annak az újságírónak elfogy a kapacitása, hogy annyi tartalmat gyártson, amiből meg tud élni” – mondja Erdélyi Eszter. Ha nem lép a digitális piac, maradnak a felhasználók által generált „cuki cicás videók, amiknek hosszútávon szociális vonzata is lesz”.
A sportban mindig volt pénz, nem véletlen, hogy az Atmedia ebbe az irányba is fordult az utóbbi években. 2024 bővelkedni fog sporteseményekben, így még jobban pörögnek majd a körülöttük elhelyezett hirdetések, hiszen a gazdasági és a sport tematikájú tartalmaknál jellemző, hogy jóval hosszabb a felhasználók oldalon eltöltött ideje.
Sztaniszláv András, az ICCO PR frissen kinevezett vezérigazgatója, a Magyar PR Szövetség elnöke az adás második részében elmesélte, hogy négy éve, elnöki ciklusának kezdetén indult a törekvés, hogy a szövetség exkluzív szervezetből inkluzívvá váljon, és „lehetőség szerint mindenki legyen a tagja”, aki itthon ebben a szakmában dolgozik. A tagszám növekedésével hatékonyabban tudják képviselni a piaci szereplőket. Hozzátette, hogy az is fontos, hogy az elmúlt néhány évben az egész világon felértékelődött és látványosabb lett a PR-szakma – hiszen szükség volt a válságkezelésre. Sokan mondják, hogy a „public relations” helyett „people’s relations”-t kellene, hogy jelentsen a PR, hiszen míg például a marketing döntően a fogyasztókra koncentrál, addig a PR-osoknak „az összes többi stakeholdert érteniük kell”.
Arról is szó esett, hogy egyszerre hálás és hálátlan feladat a szakmájukban a kríziskezelés és a lehetséges krízishelyzet megakadályozása, nem véletlen forgattak már annyi filmet PR-osokról. Nem maradhatott ki a beszélgetésből a mesterséges intelligencia használata sem, amihez már az itthoni szakemberek is egyre jobban értenek.
Hogy lehet növelni annak az esélyét, hogy a felhasználó végignézze a hirdetést? Működnek-e még a bannerek, vagy idejétmúltak a digitális környezetben? Mit adhatnak a magyar szakemberek a nemzetközi PR-szakmának? Erre is választ kapunk a legújabb Business Lounge-ból.