Hosszú távon nem lehet sikeres az a cég, amely elveszíti a női energiát és attitűdöt - véli Lakatos Zsófia. Az Emerald PR tulajdonos-ügyvezetője a Marketing&Media magazinnak adott interjúban beszélt arról, hogy mekkora kihívást jelent a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése, miért nehezebb a nőknek karriert építeni és miért javíthatna a rugalmas foglalkoztatás a helyzeten.
- Munkád során szembesültél-e kihívásokkal pusztán azért, mert nő vagy?
- Több mint 15 éve vezetek pr-ügynökséget nőként (először a Hill+Knowlton-t, majd az Emerald PR-t) és sokáig vezettem elnökként a Magyar PR Szövetséget. Az első tíz évben számtalanszor szembesültem azzal, hogy a férfiak nem vesznek komolyan, ha nincs mellettem hímnemű a bemutatkozó tárgyaláson. Azután, hogy elkezdtem beszélni, már nem volt gond, de a kezdeti ellenállást és bizalmatlanságot át kellett törnöm. Mintha nem hitték volna el, hogy egy nő is képes arra, amire egy férfi, hogy ugyanúgy van eszem és szakmai tapasztalatom. Így egy idő után mindig vittem valakit magammal – akár szakmai szempontból, akár biodíszletnek – mert csak így jutottunk el odáig, hogy egyáltalán figyelemre méltassanak. Az elmúlt néhány évben már nem tapasztalom ezt, de lehet, hogy csak intelligensebb tárgyalópartnerekkel hozott össze a sors. Ha nőkkel tárgyaltam, soha nem számított, hogy nő vagyok.
- Női vezetőként számodra mennyire nehéz a karrier és a magánélet egyensúlyát megteremteni?
- Négy gyermekem van, úgyhogy ez elég releváns kérdés. Abban hiszek, hogy mindennek ideje van: a munkának és a magánéletnek is; és markánsan szét kell választani a kettőt. Ha a gyerekeimmel vagyok – mostanában éppen a kisbabával – akkor nem a munkán jár az eszem. Ha dolgozom, akkor pedig kizárok minden mást. Sokáig nem így csináltam, de rá kellett jönnöm, hogy a multitasking nem mindig működik. Mert ugyan gond nélkül lebonyolítok egy tárgyalást főzés vagy játszóterezés közben, de anyagot írni nem lehet úgy, ha közben szórakoztat egy gyerek. Nyilván sokkal nehezebb megteremteni a munka és magánélet egyensúlyát a nőknek, hiszen hagyományosan édesanyaként a gyermekeket elsősorban mi látjuk el. De ez egy gyönyörű áldozat és nem is tart örökké, mert egyszer a gyerekek felnőnek és akkor újra lehet a karrierre fókuszálni.
- Véleményed szerint Magyarországon mennyire egyenlőek a nők és a férfiak karrierépítési lehetőségei?
- Nőként sokkal nehezebb, mert a legtöbben szeretnénk gyermeket és ezt – mondjanak bármit – a munkáltatók nem díjazzák. Ezen kesereghetünk, de aki vállal gyermeket, annak együtt kell élnie azzal, hogy a következő néhány évben meg kell osztania az idejét a munka és a magánélet között és sehol nem tud 100 százalékosan teljesíteni. A dolgozó édesanyák folyamatosan áldozatot hoznak: vagy a gyerekeket szorítják háttérbe a karrier miatt vagy fordítva. És ha egyiket sem, akkor pedig önmagukat veszítik el valahol útközben.
- Szerinted mit lehetne tenni azért, hogy javuljon a helyzet?
- A rugalmas foglalkoztatás a megoldás. El kell hinnünk, hogy egy felnőtt nő képes beosztani az idejét – egy anyuka egyébként is sokkal gyorsabban dolgozik, mert megszokta, hogy semmire nincs ideje – és engedni kell, hogy úgy dolgozzon, ahogy neki komfortos. Ha ez azt jelenti, hogy 9:00 és 16:00 között van benn a munkahelyén, akkor legyen úgy, ha pedig heti 3 nap home office-t szeretne, akkor legyen úgy! Cserébe a munkaadó elkötelezettséget, hálát és lojalitást fog kapni, ezek pedig ma megfizethetetlenek. Óva intek minden céget attól, hogy lemondjon a nőkről, mert hosszú távon nem lehet sikeres az a cég, amely elveszíti a női energiát és attitűdöt.
- Hogy látod, mennyire nehéz vagy könnyű női vezetőként érvényesülni a PR szakmában?
- A public relations szerintem alapvetően egy női szakma, mert olyan fokú empátia kell hozzá, amely inkább a nők sajátja. Létezik az üvegplafon, de úgy látom, egyre több vállalatnál neveznek ki hölgyet a kommunikációs osztály élére és ez jó. A pr-ügynökségeknél általában az alapító vagy az alapító utódai vezetik a céget, így ott ez a kérdés nem merül fel. Ha nő alapította az ügynökséget, jó eséllyel ma is ő vezeti.
- A PR szakmában mennyire jelent kihívást megfelelő képzettségű és tudású női munkatársakat, vezetőket találni?
- Nem nehezebb, mint megfelelő képzettségű és tudású férfi munkatársat. Én az Emerald PR-hez évekig kifejezetten pályakezdőket vettem fel és nem volt kérdés, hogy férfi vagy nő az illető. Akik pedig nem pályakezdők voltak, ők kisgyerekes anyukaként kerültek az ügynökséghez. Soha nem bántam meg, hogy édesanyákat alkalmaztam.
- Az ügynökségednél milyen a nemek aránya a közép- és felsővezetők körében?
- Túlnyomó többségben vannak a hölgyek.
- A cégednél van-e bármilyen program a nemek arányának kiegyensúlyozására, a nemek közti esélyegyenlőség megteremtésére, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének segítésére?
- Dedikált program nincs, de mindig törekedtünk arra, hogy munkalehetőséget biztosítsunk a pályakezdők mellett a kisgyerekes anyukáknak.
