Legfrissebb kutatásában a Boston Consulting Group (BCG) arra kereste a választ, hogy vajon a nők és a férfiak milyen arányban fogadják el a generatív mesterséges intelligenciára (GenAI) épülő alkalmazások használatát.
Az új technológiákat a kezdeti időszakban hagyományosan inkább a férfiak használják, mint a nők. Az új technológiákat használók között a nők aránya 40% alatti, egy 2020-as YouGov-felmérés szerint. Amennyiben a GenAI elfogadása is hasonló tendenciát követ, fennáll annak a veszélye, hogy a technológiai szektorban, ahol jelenleg globálisan a középvezetők és felsővezetők kevesebb, mint 30%-a nő - még tovább nőhet a nemek közötti aránytalanság.
A BCG „Női vezetők egyengetik az utat a GenAI-ban” kutatása szerint azonban elmondható, hogy a nők a GenAI-ra épülő alkalmazások használatát legalább annyira, vagy még inkább elfogadják, mint a férfiak.
Jelentős az eltérés a GenAI használatában a beosztási szintek, a munkaköri funkciók, és az életkor szerint
A felmérés megmutatta, hogy a technológiai szektorban dolgozó nők 68%-a hetente többször használ GenAI eszközöket a munkahelyén, szemben a férfiak 66%-ával. Mi több, a műszaki területeken (mérnöki, informatikai, ügyfélszolgálati, értékesítési és marketing) dolgozó vezető beosztású nők a GenAI használatában 14 százalékponttal meg is előzik férfi társaikat.
A férfiakkal összehasonlítva a vezető beosztásban dolgozó nők hasonlóan, vagy még inkább tudatában vannak a GenAI lehetséges pozitív hatásának a munkavégzésre – a fiatal nők azonban kevésbé hisznek ebben. Ugyanakkor a nem műszaki területen dolgozó női felsővezetők 2 százalékponttal, az alacsonyabb beosztásban dolgozó hölgyek pedig 5-12 százalékponttal maradnak el a hasonló munkát végző férfiaktól a GenAI használatában. „Az idősebb, nem műszaki területen dolgozó nők között az önbizalom hiánya, hogy képesek lesznek megbirkózni az új technológiával az ok az elmaradásra” - mondta Pálinkás Mária, a BCG partnere.
A műszaki beosztásban dolgozó fiatal nők esetében a lemaradás 7 százalékpontos, ami súlyosbíthatja a számos technológiai vállalatnál amúgy is fennálló nemi egyenlőtlenséget. „Ennek a lemaradásnak az lehet az oka, a BCG szerint, hogy a fiatal nők a fiatal férfiaknál kevésbé férnek hozzá azokhoz a céges networkökhöz és megbeszélésekhez, ahol a GenAI-stratégia kialakul, és kevésbé vannak bevonva a kezdeti GenAI programokba” - tette hozzá Pálinkás Mária.
Az idősebb nők a technikai és a nem technikai funkciók terén egyenlő vagy nagyobb kockázati toleranciáról számoltak be, mint a férfiak és a fiatalabb kolléganők, aminek az elemzés szerint az oka az életút alakulásában keresendő. Az idősebb nők, miután számos akadályt leküzdöttek már jelenlegi pozíciójuk eléréséhez, kifejlesztették a sikerhez elengedhetetlen kockázatvállalás képességét. Ezzel szemben a technikai szerepeket betöltő fiatal nők gyakran kevésbé érzik magukat szabadnak a kísérletezésben, különösen a feltörekvő technológiák esetén, mert kevesebb a tapasztalatuk és tekintélyük.
A nemek közötti szakadék csökkentése lehetséges
A GenAI egyedülálló lehetőséget kínál a nemek közötti szakadék csökkentésére, de ehhez a vállalatoktól és az általuk alkalmazott nőktől is proaktív lépésekre van szükség,” mondta Pálinkás. „A beosztás mellett a nők életkora, a cégben elfoglalt szerepe, és élettapasztalata is olyan tényezők, amelyekre a cégeknek figyelnie kell a GenAI elfogadtatásakor és használatakor” - tette hozzá.
A BCG szerint azok a vállalatok, amelyek készen állnak a GenAI használatára, ezt az új eszközt is bevethetik a nemek közötti szakadék csökkentésére. Ebben segíthet a vezetői érdekképviselet és a változáskezelés, a célzott továbbképzési programok, a robusztus tervezés, és a felelős AI-irányelvek, valamint a proaktív karriermenedzsment.
