A nemzetközi fizetések rejtett díjai továbbra is jelentős problémát jelentenek az EU-ban – magánszemélyek, illetve kis- és középvállalkozások csak 2023-ban 30 milliárd eurót veszítettek emiatt. Az euróövezeten kívüli országok - köztük Magyarország is - ebből 21 milliárd eurót veszített. A tavalyi évhez képest csökkentették a magyar bankok a devizaárfolyamokat felfújó felárakat. A felárakat azonban továbbra is elrejtik az árfolyamokban, így az ügyfelek még mindig nem látják tisztán ezeket a többletköltségeket és a nemzetközi tranzakciók valós árát.
A Capital Economics független kutatása szerint, amelyet a Wise, a világ pénzforgalmának és pénzkezelésének legjobb módjára törekvő globális technológiai vállalat megbízásából készített, az európai fogyasztók, valamint a kis- és középvállalkozások 2023-ban 30 milliárd eurót veszítettek a rejtett díjak miatt, amikor nemzetközi pénzküldésre és pénzköltésre került sor. A kutatás adatai szerint az EU-ban a magánszemélyek és a vállalkozások által fizetett nemzetközi fizetési díjak 66 százaléka árfolyamrés, más szóval: a felduzzasztott árfolyamokban elrejtett díjak. Ezeket a díjakat általában nehéz megtalálni, vagy egyáltalán nem közlik az ügyfelekkel.
Ennek fényében a Wise azt elemezte, hogy a főbb magyarországi bankok hogyan változtatták meg a devizaárfolyam-felárakat a tavalyi évhez képest, és hogy történt-e változás abban, hogy a felárakról hogyan tájékoztatják az ügyfeleket. Bár a felárak csökkentek, azokat még mindig nem díjként tüntetik fel, ami megnehezíti azt, hogy az emberek és a vállalkozások világos képet kapjanak a tranzakció teljes költségéről, amikor külföldre küldenek vagy külföldön költenek pénzt.
A probléma különösen az eurózónán kívül jelentkezik, amely az inflált árfolyamok miatt elvesztett 21 milliárd euróval az összes veszteség több mint kétharmadához járul hozzá. Ezek olyan pénzeszközök, amelyek sok magyar számára jelentős hatással lehettek volna, mivel a családok további támogatására, a gyermekek taníttatására vagy megtakarításokra és befektetésekre fordíthatták volna a pénzt. A probléma a mai inflációs környezetben még aggasztóbbá válik.
A díjak teljes átláthatósága megvalósítható lenne, ha a bankok a Google-on is található piaci középárfolyamot használnák. Átláthatóság nélkül az ügyfelek nem tudják megmondani egy tranzakció valós árát, és nem tudnak megalapozott döntést hozni.
Pápai Attila, a Wise mérnöki vezetője: "Az uniós szintű előrelépés ellenére a rejtett díjak továbbra is óriási problémát jelentenek a régióban, és az eurón kívüli országok szenvednek a leginkább. A nyaralók, a külföldön tanulmányaikat folytató diákok, az otthoni szeretteik támogatására pénzt küldő emberek és a külföldi beszállítókkal együttműködő kisvállalkozások mind érintettek. A nemzetközi fizetések fontos részét képezik a magyarok életének, és az emberek megérdemlik az átláthatóságot. Joguk van ahhoz, hogy pontosan tudják, mennyi díjat fizetnek, hogy össze tudják hasonlítani a szolgáltatókat és megalapozott döntéseket tudjanak hozni. A Wise-nál elkötelezettek vagyunk az átláthatóságért folytatott küzdelem mellett minden olyan magánszemély és vállalkozás számára, akinek nemzetközi pénzszükségletei vannak. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy ezeket a kezdeményezéseket itt, Magyarországon mozdítjuk elő, hiszen Budapest ad otthont egyik legfontosabb irodánknak, ahol több mint 700 ember építi globális vállalatunkat."
