Visszafogják a beruházásaikat és késve fizetik a rezsiszámláikat a magyar cégek, mert maguk sem jutnak határidőre a pénzükhöz a vállalatközi (B2B) kereskedelemben. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A felmérés szerint minden második hitelezett számlát késve, jellemzően 90 nappal a határidő lejárta után fizetnek a magyar vevők. Ezért is hiteleznek óvatosan a magyar vállalatok egymásnak, az ügyletek csak 44 százaléka történik hitelre. A felmérés 211 cég megkérdezésével készült.
Az Atradius hitelbiztosító felmérése szerint nem tapasztalt változást a vevői fizetési szokásaiban a magyar vállalatok 63 százaléka. A cégek 14 százaléka ugyanakkor arról számolt be, hogy nehezebben jut hozzá a számlái ellenértékéhez, mint tavaly. A számlák 42 százalékát időben fizették ki a vevők az elmúlt 12 hónapban. Az idén 51 százalék a késve fizetések aránya, míg a bedőlt hiteleké 7 százalék. Az ágazatok közül főleg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban volt jellemző, hogy késve fizettek a vevők. Ezt az érintett vállalatok a beszállítói lánc akadályaival magyarázták. Ennek nyomán a cégek 28 százaléka elhalasztotta a tervezett beruházásaikat, pl. az épületek korszerűsítését, vagy az üzemek bővítését. A vállalatok 24 százaléka, főleg a fuvarozási és szállítmányozási iparágakban késve fizette ki a rezsiszámlákat, de akár a dolgozók béreit is. – Amíg negatívan befolyásolja a magas adóterhelés és a kiszámíthatatlanság a vállalati és lakossági várakozásokat, pozitív hatású az exportértékesítés alakulása illetve az energiaárak jelentősen mérséklődése. A hazai gazdaság fejlődési ütemén sokat segíthet, ha csökkennek a hitelkamatok, és beérkeznek a külföldi, főleg Európai Uniós források – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Nehézségek a cashflowban
A vállalatok rövidtávú megoldásokkal is igyekeztek javítani a cashflow helyzeten. A felmérés szerint a számlák diszkontálása, leszámítolása általános volt a hazai gazdaságban 2024-ben. Jellemző igényként jelentkezett a szállítói hitelezés is, de tavalyhoz képest 46-ról 44 százalékra csökkent a halasztott fizetésű B2B tranzakciók aránya. A legszigorúbb határidőt a szállítmányozási iparágban adták a szállítók (30 nap), és ebben a szektorban volt a legkisebb a nyitottság a hitelezésre is (34 százalék). – Fontos látni azt is, hogy amíg a régióban 10 százalékkal több vállalat kötött hitelbiztosítást a saját pénzügyei stabilizálására, mint tavaly, Magyarországon a cégek 77 százaléka igyekezett házon belül menedzselni a hitelkockázatokat. Ez hatalmas növekedés a tavalyi 60 százalékhoz képest. Ennek az oka az, hogy a csökkenő bevételek mellett sok esetben emelkedő költségek jelentkeztek, ami a nyereségességet csökkentette. Így sok vállalat szigorú költségkontrollt vezetett be – mondta az országigazgató.
A zöldátállástól és a munkaerőhiánytól tartanak a magyar vállalatok
A felmérés válaszadói számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy fenntartható legyen a tevékenységük, és meg tudjanak felelni a környezetvédelmi szabályoknak. A magyar vállatok 35 százaléka szerint már érinti a napi működésüket a zöldátállás és a környezetvédelmi megfelelőség kérdése, míg 42 százalék úgy látja, hogy ez majd hosszútávon lesz lényeges szempont.
A tanulmány szerint a vállalatokat aggodalommal tölti el hosszútávon a munkaerő kérdése is. A cégek 32 százaléka szerint nem csak a megfelelő képzettségű munkatársak megtalálása jelent nehézséget, de a megtartásuk is. A válaszadók gondnak tartják az óriási tudáskülönbséget is, amely szerintük a munkavállalókat jellemzi.
Bizakodóbbak a magyar cégek a régiós átlagnál
A magyar vállalatok 64 százaléka úgy becsüli, hogy jövőre nagyobb lesz a kereslet a szolgáltatásai vagy termékei iránt, mint a most vizsgált időszakban. Ennek ellenére mindössze 31 százalékuk véli úgy, hogy nő majd a profitja. A felmérés szerint a magyar vállalatok 45 százaléka tart a vevői csődjétől, ez Közép-Kelet-Európában 60 százalék. A hazai válaszadók 62 százaléka bízik abban, hogy jövőre nem romlanak majd a partnerei fizetési szokásai.
