Az egyik szemünk sír, a másik nevet a magyarok befektetéseinek értékelésekor. Nominális értelemben új csúcsot döntött a háztartások pénzügyi vagyona, de az infláció miatt reálértelemben 3 évet elvesztettek a megtakarítók – számolta ki a Bankmonitor.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2024. első negyedévében minden korábbinál magasabbra, 54 721 milliárd forintra nőtt a háztartások megtakarításainak állománya. Ugyanakkor a Bankmonitor számításai szerint ez csak nominális értelemben tekinthető rekordnak, reálértelemben a megtakarítók több mint 3 évet elveszítettek az infláció miatt.
Mibe fektetik a magyarok a megtakarításaikat?
2024. első negyedévének végére a lakosság kezében lévő pénzügyi eszközök mennyisége átlépte a 100 ezer milliárd forintot – igaz, ebben a kategóriában számos olyan tétel is szerepel (pl. tőzsdén kívüli vállalati részesedések), amelyek szigorúan értelmezve nem tekinthetők pénzügyi megtakarításnak.
A tényleges megtakarítások közé a készpénzt, a bankbetéteket, a kötvényeket, a tőzsdei részvényeket, a befektetési alapokat, valamint az életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékokat sorolhatjuk. Az első ábrán bemutatjuk, hogyan osztották meg a pénzüket a különféle eszközök között a magyar háztartások.
A legnépszerűbb befektetési célpontnak továbbra is a bankbetét bizonyult: az idei első negyedév végén az összes pénzügyi megtakarításuk 27%-át (14 700 milliárd forintot) tartották betétekben a magyarok. Második helyen a kötvények – túlnyomórészt állampapírok – szerepeltek, ez az eszközosztály az összes megtakarítás 26%-át, 14 100 milliárd forintot volt képes magához vonzani. A dobogó harmadik fokára a befektetési alapok fértek fel, amelyek különösen nagy menetelést tudhatnak maguk mögött, alig 2 év leforgása alatt 5 400 milliárd forintról 11 400 milliárd forintra nőtt az állományuk.
A többi kategória jócskán elmaradt a győztesektől: készpénzben 6 705 milliárd forintot, tőzsdei részvényekben 2 473 milliárd forintot, míg életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításokban rendre 2 602 és 2 653 milliárd forintot tartottak a lakossági szereplők.
Első ránézésre rekord, de közbeszólt az a fránya infláció!
Láthattuk, hogy a megtakarítások nominális értéke évről évre stabilan nőtt – azonban az infláció figyelembevétele esetén már kevésbé örülhetnek a befektetők. A megtakarítások vásárlóerejét tekintve a 2019. első negyedévétől 2021. utolsó negyedévéig tartó időszak még növekedést hozott: ez idő alatt a fogyasztói árak 13%-kal, míg a pénzügyi eszközök 41%-kal nőttek, ami 25%-os reálnövekedést eredményezett.
Ezt követően azonban nagyot fordult a világ: hiába gyarapodtak tovább a megtakarítások, a vágtató infláció következtében több mint egy éven keresztül folyamatosan veszítettek az értékükből. A mélypontot 2023. első negyedéve hozta el, amikor a korábbi csúcs 85%-ára zuhant a megtakarítások reálértéke.
Jó hír, hogy a mögöttünk álló egy évben már ismét reálnövekedésről beszélhetünk, ugyanakkor a teljes veszteséget még nem sikerült ledolgozni. Jelenleg nagyjából azon a szinten jár a reálvagyon, mint 2020. végén – tehát a megtakarítók ezt a bő 3 évet pénzügyi értelemben elveszítették.
A megtakarítások legnagyobb része a gazdagok kezében összpontosul
Ha egy háztartásra jutó átlagot számítunk a teljes lakossági megtakarításból, akkor sokak számára meghökkentő eredményre jutunk. Mivel a magyar lakossági szektort kb. 4 millió háztartás alkotja, így az 54 721 milliárd forintos pénzügyi vagyon 13,7 millió forintos átlagos megtakarítást jelent. Fontos, hogy ezt az értéket óvatosan kezeljük, hiszen a pénzügyi eszközök eloszlása rendkívül egyenlőtlen. A Bankmonitor korábbi számításai szerint a befektetési alapok több mint 90%-a, míg a kötvények közel 80%-a a leggazdagabb társadalmi tized kezében koncentrálódik.
Hasonló képet fest a jegybank által publikált 2020-as Háztartási vagyonfelmérés is: aszerint a pénzügyi eszközök, ingatlanok és adósságok figyelembevételével számított átlagos nettó vagyon a legfelső tizedben 189 millió forint volt, miközben az összes háztartásra vonatkozóan 39 millió forintos nettó vagyon jött ki. A mediánérték, azaz a vagyoni „tornasorban” középen elhelyezkedő háztartás nettó vagyona a legfelső tizedben 118 millió forintra rúgott, az egész országot tekintve viszont 20 millió forintot ért el 2020. végén.
