Nagy- és kisvállalatoknál egyaránt csökkent a cégek társadalmi felelősség iránti elkötelezettsége – derül ki a K&H fenntarthatósági index 2024 első félévi kutatásából. A cégvezetők csupán az őszinte marketingkommunikációra és az etikus üzleti viselkedésre tudnak most figyelmet fordítani, minden más társadalmi jellegű probléma megoldása egyelőre háttérbe szorult.
Sok kérdést felvet a K&H fenntarthatósági indexe és az azt megalapozó átfogó kutatás, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja immár ötödik féléve. A főindex 38 ponton áll, ami egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest. A kutatók a stratégia alkotástól kezdve a fenntarthatósági jelentés készítéséig és annak auditálásáig számos témakört felmértek. A különféle mutatók kisebb-nagyobb elmozdulásokat jeleznek, de igazán meglepő eredmények a társadalmi fenntarthatóság témakörében születtek.
Ezen a téren jelentős visszalépést mutat a K&H fenntarthatósági index CSR alindexe, amely egy év alatt 46 pontról 30 pontra zuhant vissza. Ez a félévente esedékes mérések megkezdése, 2022 első féléve óta a legalacsonyabb pontszám. A jelentős visszaesés elsősorban abból adódik, hogy a kisebb – 300 millió és 1 milliárd forint árbevétel közötti – cégek elfordulni látszanak a társadalmi fenntarthatóság témakörétől. Hasonlóan drasztikus visszaesést (54 pontról 43-ra) egy fél évvel korábban a nagy – 4 milliárd fölötti árbevételű – vállalatok esetében regisztrált a K&H fenntarthatósági indexe.
Érdekes eredményekre jutunk, ha tartalmi szempontok alapján vizsgáljuk a cégek hozzáállását. Több mint felére (30 pontról 14-re) esett vissza annak az elvárásnak a fontossága, hogy a vállalatvezetésben a nemek egyenlő arányban vegyenek részt. Megfeleződött (58 pontról 28 pontra esett) a sokszínű munkahely megteremtése iránti elkötelezettség, és visszaesett (65 pontról 48-ra) a munka-magánélet egyensúlyára való törekvés. Ugyancsak 9-10 ponttal csökkent a társadalmi felelősségvállalás és a társadalmilag felelős befektetések kezelése. Kisebb mértékű (5 pontnyi) a visszaesés az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód terén. Gyakorlatilag csak az etikus üzleti viselkedés maradt szinten (57 ponton), ahogy az őszinte marketingkommunikáció is (bár a 34 pont sem mondható igazán magasnak).
A társadalmi felelősségvállalás szempontjainak visszaszorulásának okairól Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője is csak találgatni tud. „Nem hiszem, hogy a vállalatvezetők kevésbé lennének elkötelezettek ezek iránt a társadalmi témák iránt, mint korábban voltak. A kutatási eredmények inkább arra világíthatnak rá, hogy a vállalatoknak most egyszerre kell reagálniuk a nehéz üzleti környezet kihívásaira, valamint arra, hogy megfeleljenek a környezeti fenntarthatóság új szabályrendszerének. Így kevesebb figyelem, energia és pénz jut a humán problémák megoldására”. Hozzátette: ezek elhanyagolása hosszú távon kedvezőtlen hatást gyakorolhat a cég versenyképességére.
