Mit kell tudni a híres-hírhedt rendszerről és milyen szerepe van a hiteligénylésnél, illetve az adósminősítésben? Ki és miért kerülhet fel a BAR-listára és meddig marad ott? Illetve jó-e vagy rossz, ha szerepelünk rajta? A Credipass pénzügyi szakértői most összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat és eloszlatják a tévhiteket a témával kapcsolatban.
Mindenki hallott már a BAR-listáról, ami jelenlegi nevén a központi hitelinformációs rendszer, röviden KHR. Sokan nem tudják, hogy ez a közhiedelemmel ellentétben nem egy feketelista a rossz adósok nyilvántartására, hanem ennél sokkal összetettebb rendszer. A központi hitelinformációs rendszer valójában egy adatbázis a hitelekről, amit a BISZ Zrt. kezel és működtet törvényi előírások szerint, a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt. Minden bank hozzáfér az itt tárolt adatokhoz, illetve kötelezően továbbítja is ide a magánszemélyek és vállalkozások által felvett hitelekről a legfontosabb információkat.
De milyen szerepe is van pontosan a hiteligénylésnél a KHR-nek?
„A KHR fő feladata kezelni és tárolni a hitelekkel kapcsolatos, banktitoknak minősülő adatokat és ezekről az arra jogosultaknak információkat szolgáltatni. A bankok a hitelbírálat során a jogszabályi előírások szerint vizsgálják, hogy maximálisan mekkora törlesztőrészletet bír el a jövedelmünk. Ehhez elengedhetetlen tudniuk, hogy milyen, már meglévő hitelekkel rendelkezünk. Az új hitel törlesztésének ugyanis a meglévő terhekkel együtt kell beleférnie a törvényben meghatározott keretekbe. A jelenlegi hiteleink adatain kívül a KHR tájékoztatást nyújt arról is, hogy ezek törlesztését szerződés szerint teljesítettük-e az eddigiekben. Ezek alapján tudja a bank meghatározni, hogy az újabb hitelkihelyezés mekkora kockázatot jelent.” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.
A hitelmúlt lekérdezését egyik bank sem teheti meg az ügyfél engedélye és hozzájárulása nélkül, éppen ezért minden hiteligénylésnél az egyik alapdokumentum a KHR lekérdezéshez való hozzájárulásról szóló nyilatkozat. Ehhez alap esetben egyébként a pénzügyi szakértők, hitelközvetítők nem férnek hozzá – a sikeres igénylés érdekében azonban mindenképp hozzá kell járulni és lekérdezni az adatokat. Mindenkinek joga van díjmentesen hozzáférni a róla tárolt adatokhoz, azaz saját hiteljelentést kérni. Ezt kérvényezhetjük az ügyfélkapun keresztül, de személyesen is bármelyik bankban. Az eredményeket e-mailen vagy postai úton kézbesítik, néhány napon belül.
Amikor hitelfelvételre kerül sor, a bank továbbítja a KHR felé az ügyfél személyes adatait, illetve a felvett hitel fontos paramétereit is. A hitellel kapcsolatos adatokat a bankok havonta rendszeresen frissítik (a futamidő előrehaladtával a fennálló nyilvántartott tőketartozásunk havonta csökken), illetve, ha előtörlesztünk, azt is bejelentik eseti jelleggel. Így folyamatosan naprakész adatokat tartalmaz rólunk a rendszer. A hitelszerződés megszűnését követően a pénzintézet haladéktalanul intézkedik a hitel KHR-ben történő lezárásáról.
„Amikor a hiteligénylésnél nyilatkozunk az adataink lekérdezhetőségéről, akkor van lehetőségünk azt is kérni, hogy a hitel megszűnését követően ne tűnjön el nyomtalanul a hitelmúltunk. Ha szeretnénk ezzel élni, akkor a rendszer további 5 évig nyilvántartja a már lezárt tartozásunkat, mint pozitív hiteltörténetet. Egy esetleges következő hiteligénylésnél ez jól jöhet, hiszen a hitelező bank látja, hogy korábban problémamentes adósok voltunk.” – mondta el a szakértő.
Az adataink KHR-ből történő lekérdezhetőségéről jogunkban áll nyilatkozni, viszont mulasztás esetén ez a választási lehetőség nincs meg. Ilyenkor az ügyfél mindenképp felkerül a negatív adósok közé, ha a lejárt tartozás mértéke meghaladja a mindenkori minimálbér összegét és ez az állapot 90 napot meghaladóan fennáll. Ilyen esetben „aktív BAR-listás/aktív KHR-es” ügyfélről beszélünk. Amennyiben a tartozás rendezésre kerül, akkor a státusz átváltozik passzívra, majd egy év múlva eltűnik. Amennyiben tartozáselengedést igényelt az ügyfél az adott hitel esetében, akkor azonban csak 5 év múlva tűnik el a listáról és változik vissza passzívra a státusza.
Aki aktív státusszal szerepel a KHR-ben, nem tud banki hitelt felvenni. A passzív státusz alatt egyedi engedéllyel megoldható ugyan a hitelfelvétel, de az a biztos, ha az ügyfél megvárja, amíg törlődik róla a negatív információ. Azt is fontos tudni, hogy mielőtt a bankok feltesznek valakit a negatív KHR listára, előtte számos fizetési felszólítás érkezik, illetve 2 hónapot elérő, lejárt tartozás esetén külön tájékoztatást is küldenek arról, hogy hamarosan felkerülnek az adósok közé. Nem érdemes ezt megvárni! Minden banknál van lehetőség fizetéskönnyítést igénybe venni. Számos adósmentési lehetőség áll rendelkezésre, csak kommunikálnunk kell a bankkal, mielőbb jelezni feléjük, ha fizetési problémánk van.
A KHR kizárólag nyilvántartó rendszerként funkcionál, csak azokat az információkat tartalmazza, amelyeket a hitelintézetek bejelentettek felé. Előfordulhat, hogy a bank hiányosan vagy pontatlanul adja le az adatokat, vagy éppen nem törli ki a már lezárt tartozást. A rendszer frissítésében is lehetnek fennakadások, amelyek miatt nem mindig jelennek meg azonnal a változások.
„Amennyiben úgy látjuk, hogy nem a megfelelő információk szerepelnek a KHR-ben, akkor lehetőségünk van javítást kérni, amit minden esetben 7 munkanapon belül kötelesek kivizsgálni. Hitelfelvétel előtt érdemes ezt az ellenőrzést elvégezni, hogy a bírálat során biztosan a valós adatok alapján ítéljék majd meg hitelképességünket.” – tanácsolta a Credipass szakértője.
