A magyarországi vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb kihívás számukra a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány az EY nemzetközi kutatásának eredményei alapján.
Az EY 2024-ben világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus működés feltételeit. A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel összefüggő jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait vállalata működésére, ez pedig rosszabb a kelet-európai 40 és a globális 35 százalékos átlagnál – írja az MTI az EY közlése alapján.
Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának partnere szerint az eredmények alapján számos hazai társaság még mindig nem látja át, milyen jogi kötelezettségekkel néz szembe a fenntartható működés terén. Pedig e szempontok érvényesítése elengedhetetlen a vállalatok számára, a befektetői bizalom elnyerésében is jelentőséggel bír.
Lukács Ákos szerint a tanulmány rávilágít arra is, hogy a hazai vállalatok még nem döntötték el, ki felel a szervezeten belül az ESG-vel kapcsolatos jogszabályok teljesítéséért, pedig érdemes számontartani, hogy az ESG törvény már 2025-ben kötelezi a vállalatok egy körét a 2024-es eredmények jelentésére.
A fenntarthatósággal összefüggő jelentéstételi folyamatok alapos megtervezése és kidolgozása, valamint a hiteles adatokon alapuló, jó minőségű jelentések csökkentik a bírságok kiszabásának kockázatát és hozzájárulnak a vállalat jó hírnevéhez, ezzel megerősítik a munkavállalók, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek, és befektetők bizalmát is.
