A lakótelepek – bár ezeknél is volt forgalom-visszaesés és néhol árcsökkenés – viszonylag jól viselték a lakáspiaci megtorpanást, tűnik ki a KSH és a NAV legfrissebb adataiból. Ezek alapján az OTP Ingatlanpont szakértője úgy véli, a piacra visszaszállingózó régi befektetők mellett hamarosan újak is növelhetik a jó adottságú lakótelepi otthonok iránti keresletet.
A telepszerűen épített tégla-, illetve paneles lakások adásvétele hagyományosan mintegy nyolcadát teszi ki a hazai lakásforgalomnak. A KSH által már feldolgozott utolsó teljes évben, 2022-ben ugyan ez az arány 13,2 százalékról 12,5 százalékra csökkent, de 2023-ban – az előzetes adatok szerint – e piaci szegmens ledolgozta a megtorpanást, s újra elérheti a 13 százalékos részesedést. Ez az átlagérték azonban óriási eltéréseket rejt, vannak olyan településeink, illetve fővárosi kerületeink, ahol az otthonok túlnyomó többsége valamelyik lakótelepen cserél gazdát.
Így például Szekszárdon a teljes forgalom 73 százalékát ezek adják, dominálnak továbbá még Pakson (56 százalék), a fővárosban a XV. kerületben (55 százalék), valamint Százhalombattán (53 százalék). Az adásvételek számát tekintve 2022-ben is Miskolc vezette a ranglistát mintegy ezer tranzakcióval, mögötte ugyan helyet cserélt Debrecen és Budapest III. kerülete, de a további sorrend nem változott 2021-hez képest: Pécs, Szeged, majd Budapestről Újpest és Újpalota következett.
Az elmúlt évben számottevő lakótelepi forgalmat elérő fővárosi kerületek közül – a NAV adatai szerint – háromban haladta meg az átlagos négyzetméterár a 800 ezer forintot: Újbudán (914 ezer), a XIII. kerületben (849 ezer), valamint a Ferencvárosban (804 ezer). Ezekkel szemben Pesterzsébeten csupán 613 ezres, míg Csepelen 636 ezres a legfrissebb átlagár. A nagyobb lakótelepi forgalmat elérő vidéki városok mezőnyét kiemelkedő eredménnyel (839 ezer) vezeti Budaörs, s a második legdrágább is egy fővárossal szomszédos település, Gödöllő (670 ezer).
A harmadik Debrecen 647 ezres lakótelepi átlagárral, ami bő 5 százalékos növekedés az egy esztendővel korábbihoz képest. Ugyanakkor három olyan településünk is van, ahol az átlagos négyzetméterár ennek a harmadát sem éri el: Ózd (124 ezer), Salgótarján (194 ezer) és Komló (206 ezer). Ezt Komló közel 16 százalékos drágulással, Salgótarján lényegében stagnálással, míg Ózd mintegy 5 százalékos árcsökkenéssel érte el.
A fővárosban a nagyobb forgalmúak közül a legdrágább lakótelepek dobogója nem változott az elmúlt évben, őrzi vezető pozícióját a Lágymányosi, ahol 7,6 százalékkal nőtt, s immár az 1 milliót is meghaladja az átlagos négyzetméterár. A NAV adataiból pedig az is látszik, hogy a nem paneles építésű Lágymányosi lakótelepen többen már 1,4 milliós négyzetméterár felett is vásároltak, és 1,2-1,4 millió között adtak el már Kaszásdűlőn, a Pók utcai, illetve a Kelenföldi lakótelepen is lakásokat. A fővárosi árskála másik végének újdonsága, hogy jelentősebb, 5 százalékos átlagárcsökkenést követően immár a Havanna a legolcsóbb lakótelep a fővárosban. Hátulról nézve a második és harmadik helyre két városközpont, a pesterzsébeti és a csepeli került, az előbbi szűk egy százalékot veszített az árából, míg az utóbbi másfelet drágult.
A legdrágább vidékiek sorát most két olyan lakótelep vezeti, mely az egy évvel ezelőtti elemzésből a túl csekély forgalma miatt szorult ki, de változatlanul felkerült egy veszprémi lakótelep is a dobogóra, ám ezúttal a Cserhát helyett a Cholnoky. A tavaly és idén is megfelelően nagy forgalmat mutató telepek közül három is őrzi helyét az élbolyban, de a drágulásuk eléggé változatos: Debrecenben az Újkerti (+11 százalék) és a Vénkerti (0 százalék), Győrben pedig a Kígyó utcai (+2 százalék). Az ország legolcsóbbjai között immár az első három helyet ózdi lakótelep foglalja el. Ezen túlmenően is feltűnő az eddig is sereghajtó Régi Béke mintegy 11 százalékos árzuhanása, míg a másik kettőnél a változás szinte elhanyagolható volt. A tavalyi harmadik legolcsóbb, a salgótarjáni Gorkij telep viszont jelentősebben javított a pozícióján, ott 15 százalékot is meghaladó drágulást regisztráltak a múlt évben. Még jobb éve volt Komlónak, ahol a Körtvélyes lakótelepen 27 százalékos növekedést regisztráltak, s ezzel elérték a 200 ezer forintos négyzetméterárat.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a lakótelepek összességében elég jól átvészelték a piaci megtorpanást. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, hogy sikerül részesedniük a lakáspiacra visszatérő befektetők érdeklődéséből is. Különösen a kezdő befektetők kedvencei lehetnek. Részint, mert a mérsékeltebb áruk miatt könnyebben elérhetőek, részint pedig bizonyították, hogy a piaci lehetőségekhez képest viszonylag biztonságosak: elég jól őrzik az értéküket, könnyen kiadhatók, s szükség esetén gyorsan is mobilizálhatóak. Az elemző arra is emlékeztet: ma sokan várják, hogy a jövő év elején az állampapírokból felszabaduló ezermilliárdos nagyságrendű kamat és tőke részben megjelenik az ingatlanpiacon. Ez nagyobb számban hozhat a lakáspiaccal még csak ismerkedő új befektetőket is, s számukra kifejezetten vonzó terep lehet egy-egy lakótelep.
