Magyarország 32. helyet ért el a Világbank 190 országot vizsgáló listáján, ahol a nők egyenlő esélyeinek jogi feltételeit vizsgálták. A nyolc területből hazánk csupán kettőben nem kapott maximális pontszámot: a munkahelyi és a fizetési lehetőségeket illetően. A K&H HR vezetője szerint ezért a cégeknek fontos tovább haladniuk az azonos lehetőségek megteremtésében – még akkor is, ha közben olyan divathullámok kapnak szárnyra, mint az 50-es évek nem dolgozó, mindig makulátlan amerikai háziasszony-típusát felélesztő tradwife mozgalom.
A Világbank tizedik alkalommal, a világ 190 országában értékelte azt, hogy a jogi környezet mennyire támogatja a nők gazdasági szerepvállalását. A Women, Business and Law index nyolc területen kíséri végig, hogy a hölgyek milyen jogi lehetőségekkel szembesülnek a különböző életszakaszokban és karrierállomásokon: a mobilitás, munkahelyi lehetőségek, fizetés, házasságkötés, gyermekvállalás, vállalkozói tevékenység, tulajdonosi lehetőségek és nyugdíj szempontjából. Magyarország a maximális 100-as pontszámból 93,8 pontot ért el, és ezzel a 32. helyet foglalja el az országok rangsorában. A nyolcból csupán két tényező – a munkahely és a fizetés – szempontjából nem érjük el a maximális pontszámot. Az előbbi esetében a munkahelyi zaklatás jogi következményeit, az utóbbinál pedig a törvény által kötelezően előírt egyenlő bérezést hiányolja a felmérés.
„Az egyenlő esélyek megteremtése nem egy adat, hanem inkább egy kirakós, vagyis sok-sok apró, ám annál fontosabb darabból áll össze a teljes kép. A Világbank felmérésének eredménye előremutató, azonban azt is látjuk, hogy a nők egyenlő esélye a munkavégzésben még nem valósult meg maradéktalanul hazánkban. Ezt pedig nem csak az index jelzi, hanem az is, hogy – bizonyos területektől eltekintve, mint a kommunikáció vagy a HR – még mindig kevesebb női felsővezető található a cégeknél. A K&H Csoportnál ezért az esélyegyenlőség biztosítása érdekében figyelünk arra, hogy a nők azonos lehetőségeket kaphassanak a munkába állást, a fejlődési lehetőségeket és a felsővezetői szint elérését illetően is” – emelte ki Medvey Leila, a K&H HR vezetője. „Ez persze nem történik meg magától, vállalati programok és irányelvek kellenek hozzá. Így például évente áttekintjük a fiatal tehetségeinket, hogy plusz támogatást kapjanak fejlődésükhöz. A vezetővé válást szakmai példaképek és külső tanácsadók bevonásával segítjük, vezetői pozíció esetén pedig női jelöltlistát is kérünk” – tette hozzá a HR vezető.
Vannak, akik inkább lejjebb viszik az üvegplafont
Mindeközben egy teljesen ellentétes folyamat is látható: egyre nagyobb divattá válik a 40-es, 50-es évek Amerikáját idéző hagyományos feleség szerep. A tradwife (traditional wife, hagyományos feleség) jelenség lényege, hogy a húszas-harmincas éveikben járó hölgyek feladják a karrierjüket és önálló keresetüket azért, hogy kizárólag az otthoni teendőkre, a gyereknevelésre és a háztartás vezetésére, illetve férjük kiszolgálására koncentrálhassanak. Mindezt persze makulátlan sminkben, hibátlan frizurával, tökéletes alakkal és csinosan kiöltözve teszik. „A közösségi média divatok jönnek-mennek, a cégeknek azonban nem szabad szem elől téveszteni a hosszú távú célt, a befogadó, elfogadó munkahelyi környezet megteremtését” – hangsúlyozta a HR vezető.
