2024. első félévében a vállalkozások mintegy 60 százalékának csökkent az árbevétele az elmúlt év első félévéhez mérve, ugyanilyen arányban jelzik a cégek az árbevétel-arányos jövedelmezőségnek a csökkenését is. Az üzleti életet akadályozó tényezők közül meghatározó a megrendelések hiánya, a gazdasági-szakmai szabályozás gyakori változása, a tisztességtelen verseny erősödése.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 400 vállalkozást kérdezett meg piaci helyzetének értékeléséről és várakozásairól. Koji László ÉVOSZ elnök szerint a nehéz piaci helyzetnek számos negatív hatása van: a lánctartozás növekedése, a jövedelmezőség csökkenése, foglalkoztatási feszültségek, a versenytisztasági problémák erősödése. A nehéz piaci helyzetnek pozitív hozadéka az ágazat hatékonyságának javulása lehet.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit megkeresve felmérte, hogy a piaci körülmények hatására hogyan alakult a vállalkozásoknak a 2024. év. A felmérésben 400 vállalkozás vett részt.
2024. első félévében csak a vállalkozások 18,5%-ának nőtt az árbevétele az előző év hasonló időszakához képest, 59,3% nyilatkozott úgy, hogy csökkent az árbevétele 2023. első félévéhez képest, és csak 22,2 százalékuknál maradt változatlan.
A 2024. évi várakozásokat tekintve, az állami beruházások alacsony szintje, és a lakossági kivárások miatt a vállalkozások alig 18,5%-a számít árbevétel növekedésre, 70,4%-uk árbevétele csökkenésével kalkulál.
2023-ban a cégek 26%-ának volt 3,0% vagy az alatti az árbevétel-arányos jövedelmezősége, közel 30%-uknak 3,01-5,0% között, egyharmaduknak (33,3%) 5,01-10,0% közötti és 11%-nak meghaladta a 10%-ot.
Az idei árbevétel-arányos jövedelmezőségüket tekintve a fél évvel ezelőtti felméréshez képest a vállalkozások kevésbé optimisták. Az akkori 48%-al szemben a mostani felmérésben a cégek 59,3%-a számít csökkenésre, 37% azok aránya, akik nem várnak változást, és még jobban csökkent azon válaszadók aránya (3,7% a korábbi 8%-hoz képest) akik javulás várnak.
A cégek tevékenységét leginkább akadályozó tényező a megrendelések hiánya. Az előző évi felméréshez képest (80%) tovább nőtt azok aránya (81,5%), akik ezt megjelölték. Ezt követi a gazdasági szabályozás sűrű változása miatti kiszámíthatatlansága 44,4 és a tisztességtelen verseny 33,3 százalékkal. Negyedik-ötödik helyen említették a magas adminisztrációs terheket (29,6%) és az inflációt (26,9%). A szakember- és munkaerőhiány csak ezután következik. A beszerzési nehézségek, a nyersanyaghiány már nem akadályozza a cégek tevékenységét.
A szűkülő piaci lehetőségek közepette a hatékonyság növelése érdekében tavalyi évhez képest a cégek közel háromnegyede (74,1%) digitális felkészülést tervez, 55,6%-uk szervezetátalakítást, 44,4%-uk a termék/szolgáltatás mix összetételének változtatására vagy energiatakarékosságra készül.
A tavalyi évhez képes nagyot ugrott a létszámcsökkentést tervező cégek aránya (5,6%-ról 40,7%-ra), a cégek harmada pedig saját beruházást tervez. A cégek 3,7%-a külföldi munkavállalással tervezi növelni tevékenységét, de ugyanilyen arányban vannak azok, akik nem terveznek ilyen intézkedéseket.
A válaszadó cégek közel háromnegyede (70,4%) nyilatkozta, hogy megfelelő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (kőműves, villanyszerelő, lakatos, gépkezelő, betonacél szerelő), de hiány van mérnökökből (építészmérnök, építőmérnök, előkészítő mérnök, villamosmérnök) is. Csak a válaszadók 11,1%-a számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben, harmaduk (33,3%) az állományi létszám csökkenését várja. 2024. júliusában a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636.700 Ft volt, míg az építőiparban ez az összeg csak 511.800 Ft/fő/hó.
2023 azonos időszakához képest a KSH adatai szerint az építőiparban átlagosan 16,85%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset. 2024-ben a felmérésben részt vevő cégek 10,55%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.
A nehézségek ellenére a válaszadó cégek több mint fele biztosított képzést, továbbképzést munkavállalói számára, és ennél is nagyobb arányban, 77,8%-uk tervezi az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerő megtartás egyik eszköze.
2024. évre vonatkozóan egyik felmérésben szereplő vállalkozás sem nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya meg fogja haladni a jelenlegi kapacitást. Csak 14,8 százalékuk számít arra, hogy 80% feletti lesz, a nyilatkozók több mint fele (55,6%) pedig arra, hogy 50-80% között lesz a 2024. évi kapacitást lekötő megrendelésállománya.
Az elmúlt időszakban a vállalkozás működéséhez, fejlesztéséhez a felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben részt vevő vállalkozások 37%-a vett igénybe banki hitelt, 18,5%-uk mikrohitelt, több, mint negyedük (29,6%) pedig valamilyen belső forrást vett igénybe. A lízing is népszerű finanszírozási forma volt, a válaszadó cégek 51,9%-a vette igénybe ezt az elmúlt egy évben. Vissza nem térítendő állami támogatásban csak a válaszadó cégek 7,4%-a részesült.
2024. augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 83,3%-ának volt kintlévősége, ami a korábbi felméréshez képest 1,9 százalékpontos növekedést mutat. A kintlévőség átlagos nagysága az árbevétel 15,1%-a volt. A kintlévőséggel rendelkező cégek 73,9%-a ítélte úgy, hogy ennek a tartozásnak a 83%-a hajtható be peres út nélkül. A legutóbbi adatokhoz képest (80% ítélte úgy, hogy a tartozásnak a 90%-a hajtható be peres út nélkül) ez romló tendenciát mutat, ami a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.
A felmérésben szereplő vállalkozásoknak kevesebb, mint tizede (7,4%) tudta teljes mértékben érvényesíteni a megrendelők felé az árváltozást az elmúlt évben. A válaszadók közel 60%-a (59,3%) csak részben, egyharmaduk (33,3%) pedig egyáltalán nem tudta érvényesíteni. Ez a tavalyi adatokhoz képest romló tendenciát mutat.
A vállalkozások várakozásai szerint 2024-ben az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (11,47%), az elektromos kábelek, vezetékek árváltozása (11,35%), a személyi jellegű költségek (10,55%), a fuvarköltség változása (10,16%), valamint az alvállalkozói díjtételek változása (10,0%) lesz a legnagyobb mértékű. Az építőanyagok esetében átlagosan 6,91%-os árnövekedésre számítanak, csak az elektromos vezetékek, kábelek esetében számolnak 10% feletti áremelkedéssel.
Összességében a felmérésben részt vevő vállalkozások az előző felméréshez képest pesszimistábbak, a cégek fele gondolja kielégítőnek az idei üzleti helyzetét, alig 7,4%-uk szerint lesz jó, 40,7% szerint pedig rossz lesz vállalkozása helyzete 2024. év egészében.
