Egyre többen rendelkeznek megtakarítással, a havonta átlagosan félretett összeg pedig öt év alatt több mint a duplájára nőtt, idén már meghaladja a 46 ezer forintot. A legtöbben még mindig a hagyományos eszközökre esküsznek, elsősorban valamilyen biztosításban, illetve megtakarítási számlákon tesznek félre, de egyre nő a nyugdíjpénztári megtakarítások és az értékpapír-befektetések szerepe is. A kriptodeviza aránya a megtakarításokon belül több mint a duplájára nőtt két év alatt.
Idén átlagosan 46 135 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, több mint kétszer annyit, mint öt évvel korábban (2019-ben 21 970 forintot). A növekedés azért is kiemelkedő, mert a lakosság elkölthető reáljövedelme valamivel 15 százalék felett emelkedett ebben az időszakban. Jelentős mértékben növekedett tehát a megtakarítási hajlandóság az elmúlt öt évben, részint a pozitív reáljövedelmi fordulat után a tartalékok visszatöltése, az óvatosabb fogyasztási dinamika, a bizonytalan gazdasági helyzet, és a továbbra is magas inflációs várakozások miatt.
A magyar háztartások 47 százaléka úgy érzi, romlott az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben, míg 2019-ben ez az arány még 28 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a magyarok egyre tudatosabbak a pénzügyeikben: míg 2019-ben 70 százalék tartotta fontosnak, hogy félretegyen, 2024-ben ez az arány már 80 százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára készült, a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából.
A felmérés szerint egyre többen vannak azok, akiknek van megtakarítása, a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott így, míg 2019-ben ez az arány még csak 65 százalék volt. Azok közül, akik megtakarítanak, 54 százalék minden hónapban ugyanannyit tesz félre, míg 46 százalék azt rakja el, ami a hónap vagy az év végén marad. A magyar banki ügyfelek 11 százaléka nagyon elégedett, míg további 22 százalék inkább elégedett azzal az összeggel, amit meg tud takarítani, ezzel szemben 29 százalék egyáltalán nem, további 15 százalék pedig inkább nem elégedett azzal, amit félre tud tenni.
A legtöbben váratlan helyzetekre (60 százalék), illetve pénzügyi tartaléknak (55 százalék) tesznek félre, de sokan gyűjtenek egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására (37 százalék). Negyedik helyen az időskori öngondoskodás áll (34 százalék), míg nyaralásra 17 százalék, drágább elektronikai eszközre 17 százalék, oktatásra, képzésre pedig 14 százalék gyűjt. A spórolásnál a nőket az átlagnál jobban motiválja a jövőbeli kockázatok mérséklése (nem tervezett kiadásokra és általános céllal 62, illetve 55 százalék spórol), a férfiakat ezzel szemben a nagyobb értékű javak megszerzése hajtja inkább (42 százalék tesz félre ilyen céllal).
A spórolt pénzüket a legtöbben továbbra is folyószámlán (38 százalék) és készpénzben (33 százalék) tartják. A készpénz szerepének jelentős növekedése (2019-ben még csak 22 százalék tartotta a párnacihában a félretett összeget vagy annak egy részét) – az egyik legellentmondásosabb trend, különösen az időközben lejátszódó hozamemelkedések tükrében.
A pénzügyi megtakarítások közül a hagyományosabb formák őrzik súlyukat (betétszámla és biztosítás), és az ingatlanbefektetés szerepe is stabil a magyaroknál (2024-ben 8 százalék, míg 2019-ben 7 százalék). Figyelemreméltó azonban, hogy az értékpapír-befektetések aránya öt év alatt csaknem duplázódott (15 százalékra 8 százalékról) melyet az állampapírok lakossági térnyerése mellett a bankoknál és befektetési szolgáltatóknál kezelt ügyfélszámlák növekedése is alátámaszt.
Láthatóan egyre inkább teret nyernek a kockázatosabb befektetési formák. A kriptodeviza aránya a megtakarításokon belül több mint a duplájára nőtt két év alatt, a 2022-es 2 százalékról 5 százalékra. Az arany és a nemesfémek aránya is nőtt, a 2019-es 5 százalékról 8 százalékra emelkedett.
A megtakarítók egyre tudatosabbak, amikor arról kell dönteniük, mibe fektessék a pénzüket. Az elmúlt öt évben a duplájára nőtt azok aránya, akik a bankoktól származó információk alapján választanak valamilyen megtakarítási formát (29 százalék), és egyre többen böngészik az internetet, azon belül is a pénzügyekkel, befektetésekkel foglalkozó oldalakat is (43 százalék). Ezzel párhuzamosan a család és a barátok, mint elsődleges információforrás szerepe valamelyest csökkent (38 százalékra a 2019-es 41 százalékról), de továbbra is sokan támaszkodnak elsősorban a közvetlen környezetükre, amikor a pénzügyekről van szó.
