A beszedett szerzői jogdíjak összege 2023-ban világszerte elérte a 13,1 milliárd eurót (5,3 billió forintot), ami 7,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Magyarországon 1,5 százalékos emelkedéssel 14,7 milliárd forint jogdíj került a jogkezelőhöz.
A szerzői jogdíjat a világ 116 országában összesen 227 közös jogkezelő szedte be. Már második éve a digitális jogdíjak jelentik az alkotók legnagyobb bevételi forrását a CISAC, a közös jogkezelők nemzetközi szervezete éves jelentése szerint – írja az MTI az Artisjus tájékoztatása alapján.
A globálisan több mint ötmillió alkotót képviselő CISAC-dokumentum fő megállapításai közé tartozik, hogy 2023-ban immár a pandémia által korábban leginkább érintett jogdíjforrás, vagyis az élő- és háttérzenei jogdíj mértéke is meghaladta a 2019 előtti szintet (az előző évhez képest 22 százalékos növekedéssel), tehát tavaly lett teljes a kilábalás a koronavírus-járvány által okozott válságból. A 2019-es állapothoz képest majdnem egyharmaddal (29,9 százalékkal) volt több a beszedett jogdíjak mértéke 2023-ban.
A globális emelkedés elsősorban a digitális jogdíjaknak - az előfizetéseknek és kisebb mértékben a reklámbevételeknek - köszönhető. Az elmúlt években jelentősen átalakult, hogy az alkotók jogdíjbevételeiben melyik terület milyen súlyt képvisel: a 2022-es beszedésekben előzte meg a digitális jogdíj a korábban a legerősebbnek számító rádiós-tévés bevételeket. Tavaly már 35 százalékot tett ki a digitális jogdíjak aránya, a televízió, rádió 30 százalékot, az élő- és háttérzene 25 százalékot.
Ugyanakkor a fejlett piacokon a stream egyre közelebb kerül a telítődéshez, így a digitális jogdíjak az egy évtizeden át tartó, évenkénti kétszámjegyű növekedéséhez képest 2023-ban csak 9,6 százalékkal tudtak nőni. A rádiós-tévés bevételek a hallgatók-nézők, és ezzel párhuzamosan a reklámbevételek csökkenésével lassú, de folyamatos visszaesést mutatnak: 2023-ban az előző évhez képest 4 százalékkal estek vissza. Globális összesítésben a CD- és DVD-eladások utáni, a szerzőknek járó jogdíj ugyanúgy 3 százalékot képvisel, mint a magánmásolási díj.
Vannak országok, ahol a globális jogdíjak az összes több mint 80 százalékát teszik ki, de ez elsősorban a többi jogosítási terület fejletlenségének köszönhető. Latin-Amerika és a karibi régió azzal emelkedett ki, hogy 29,2 százalékos növekedést produkált egy év alatt.
Európa továbbra is a legnagyobb régió az alkotói jogdíjakat tekintve: az összes szerzői jogdíj több mint felét, 54,7 százalékát itt szedik be a közös jogkezelők. A 2023-as főösszeg 7,2 milliárd euró volt, 8,1 százalékkal több az előző évinél. Európában a digitális jogdíjak emelkedése is jobb volt a világátlagnál (11,5 százalék).
Ebben az évben először nemcsak a digitális, hanem az élő- és háttérzenei jogdíjak is megelőzték a rádiós, televíziós felhasználások utáni jogdíjakat.
Nagyon más képet mutat a közép-kelet-európai régió. Itt az összesített növekedés mind a globális, mind az európai átlagnál magasabb volt: 10,8 százalékos. Ugyanakkor a digitális jogdíjak az előző két év több mint 50 százalékos növekedései után 2023-ban a világátlagot elmaradó mértékben, 7,4 százalékkal tudtak csak növekedni. A digitális terület 11,5 százalékot tesz ki az összes jogdíjból, ami jelentős mértékben elmarad a világ- és az európai átlagtól.
A régióban továbbra is a rádiós, televíziós jogdíjak a legjelentősebbek 46,4 százalékos aránnyal; ez 2022-ben csökkent 50 százalék alá. Az élő- és háttérzene jelentősen, 22,2 százalékkal nőtt, a teljes jogdíjbevétel 34,4 százalékát teszi ki. Még a magánmásolási díj mondható jelentős jogdíjforrásnak: 4,6 százalékos a részesedése a régióban, tehát magasabb a globális átlagnál.
Magyarországon a 2023-ban beszedett jogdíjak 1,5 százalékkal, tehát csak az infláció mértéke alatt tudtak nőni, 14,7 milliárd forintra. Az élő- és háttérzenei jogdíjak hazánkban 2023-ban haladták meg először nominálisan a 2019-es, pandémia előtti szintet, a 2022-eshez képest 12 százalékos növekedéssel. Ezzel Magyarországon ez lett a legnagyobb jogdíjforrás, a teljes összeg 37,4 százalékát teszi ki.
A rádiós-tévés jogdíjak 1 százalékkal estek vissza nálunk, részesedésük 37,1 százalék, ami a régiós átlagnál alacsonyabb. A digitális jogdíjak a régiós átlag környékén, 10 százalékon tartanak, a magánmásolási díjak pedig az alkotói bevételek 15 százalékát teszik ki.
