Mennyit számít a mesterek hozzáállása az új technológiákhoz, hogy áll most a szakemberekbe vetett hit és mi a helyzet a kontármunkával ma Magyarországon? A Mapei valamint a PlanRadar kutatására és a szakági tapasztalatokra támaszkodva jártuk körbe az örökzöld témát, a kockáspapírtól a felhőig.
Az építőipari szakemberekbe vetett bizalom valamelyest erősödött az elmúlt évhez képest, nagy előrelépés azonban nem történt, az eredmény inkább átlagosnak számít, ezt lehet leszűrni az építőanyagokat forgalmazó Mapei Kft. kutatásából. A létesítménygazdálkodásban, ingatlanprojektekben, valamint az építőiparban is használatos digitális dokumentáció, kommunikáció és jelentéskészítő vezető platformját Magyarországon is forgalmazó PlanRadar szakértője szerint sok mester még mindig csak a hagyományos, esetenként meghaladott megoldásokkal dolgozik, miközben a digitalizáció egyebek között például bizalmat erősíthet az ágazatban a munkafolyamatok teljes átláthatóságának biztosításával. Egyes új fogások pedig nem évek alatt és nem iskolapadban, hanem órák alatt és a helyszínen elsajátíthatóak, könnyű használatuk révén.
A digitális eszközök, többek között a rutinfolyamatok automatizálásával, valamint a hatékonyság támogatásával növelhetik a termelékenységet. Ez lehetővé teszi például azt, hogy a csapatok a kritikus feladatokra összpontosítsanak. Szintén jelentős költségmegtakarítást jelenthet a folyamatok átláthatósága, a hibák, a silány minőségű teljesítés valós idejű felismerése, pontos dokumentálása, ami – azon túlmenően, hogy támogatja a kivitelezés minőségével kapcsolatos viták megelőzését, megoldását– csökkenti a költséges utómunkálatok és az azokkal járó határidőcsúszások számát.
„Az építőiparban használt digitális platformokat úgy tervezték, hogy bárki számára könnyen használhatóak legyenek, és ne vegyék el a szakemberek értékes idejét a helyszínen. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a csapatoknak mindössze néhány órás képzésre van szükségük ahhoz, hogy elsajátítsák a platform használatát, beleértve a minimális műszaki tudással rendelkezőket is. Általánosságban elmondható, hogy aki tud kezelni egy okostelefont, az a PlanRadar használatát is képes elsajátítani. Egy hagyományos számítógépen vagy mobileszközön kívül nincs szükség speciális felszerelésre. A beruházás költsége viszonylag alacsony, különösen a jelentős idő- és erőforrás-megtakarításhoz képest” – hangsúlyozza Simon Szilárd, a PlanRadar magyarországi szóvivője.
Bár a befektetés a digitalizációba gyorsan megtérül, Magyarországon még jelentősnek mondható a kevésbé hatékony hagyományos eszközök (a legendás kockás füzet mellett a táblázatok, e-mail-ek, telefonos kapcsolattartás) alkalmazása, főként a kisebb cégeknél, egyéni vállalkozóknál.
A PlanRadar nemrég publikált Global Housebuilders' Survey 2024 című jelentésből egyebek között kiderül, hogy a többség, a megkérdezettek 65 százaléka a hatékonyságot javító technológiai beruházásokkal - egyebek között építésmenedzsment szoftverek beszerzésével, a BIM alkalmazásával- javítana az üzleti eredményességén. Tehát a szándék megvan, de a válaszokból az is tisztán látszik, hogy hiába a felismerés, az új megoldások bevezetése vontatottan halad.
A szemléletváltásra, újításra azért is nagy szükség lenne, mert kontárok, silány munkát végző kivitelezők mindig voltak és lesznek, csak nem mindegy, hogy mennyien és mekkora az általuk okozott kár. A digitális eszközök a hibajavítás hatékonyságának növelésével jelentősen csökkenthetik a költséges utómunkálatokat, függetlenül a projektek méretétől. De mekkora is ez a kár?
Az építőipari szakemberekbe vetett bizalom enyhén javult, miközben a kontármunkák okozta károk átlagos összege minimálisan, (5445 forinttal) 814 791 forintra csökkent Magyarországon a megelőző évhez képest az építőanyagokat gyártó Mapei Kft. friss kutatása szerint. A változás első ránézésre kedvezőnek tűnik, de a mértéke annyira csekély, hogy inkább stagnálásról beszélhetünk, semmint kialakulóban lévő pozitív trendről.
A kontármunka országos átlaga 23 százalék (vagyis nagyjából minden negyedik beruházásnál előfordult), ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel, azonban a régiók között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók valamivel több mint egyharmada (35 százaléka) számolt be negatív tapasztalatokról. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy megéri a beruházás a korszerű digitális eszközökbe, ami előmozdíthatja az ágazat szereplői iránti bizalom erősödését.
