Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
Az éves rekreációs keretösszeg jelenleg 450 ezer forint, ami jövőre 120 ezer forinttal 570 ezerre nő, a kifizethető havi plusz 10 ezer forintot kizárólag sportolásra fordíthatják a munkavállalók. Ez egészül ki legfeljebb havi 150 ezer forinttal, azaz éves szinten összesen 1 millió 800 ezer forint albérleti vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti munkavállalók részére a munkáltatói béren kívüli juttatásként.
A juttatás adóterhe és minden egyéb részletszabály igazodik a SZÉP-kártyához, tehát ugyanolyan kedvezményes, mint a SZÉP-kártyára adott juttatások.
Az SZÉP kártya adózás részletei:
Keretösszegen belül: 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez összesen 28 százalékos adóterhet jelent a munkáltatónak.
Keretösszeg felett: az ezen felüli rész 1,18-szorosa után kell az SZJA-t és a szocho-t megfizetni, ami 33 százalékos adóterhet jelent a munkáltatónak.
A KSH november 22-én tette közzé a szeptemberi átlagbér-adatokat, amely kapcsán a money.hu szakértője kiszámolta, mit jelenthet egy munkavállaló számára, ha a jövő évre várhatóan és átlagosan tervezett 10 százalékos béremelés helyett a béren felüli juttatások között lakhatási támogatást választ, amit hiteltörlesztésre fordít.
A KSH adatai alapján a szeptemberi havi kedvezmények nélküli nettó átlagbér Magyarországon 417 200 forint. Vagyis egy 10 százalékos béremelés nettó 41 720 forintot jelenthet a dolgozónak.
„Ha viszont ugyanezt az összeget lakhatási támogatásként kéri, akkor a kedvezőbb adózás miatt 55 385 forintot kaphat, amit felhasználhat hiteltörlesztésre. Ennek eredményeként egy év alatt közel 164 ezer forinttal több pénz jut a felvett kölcsön visszafizetésére, mintha a munkavállaló nettó béremelést kapna és abból törlesztené lakáshitelét. Ez a többlet nagyságrendileg egy 20 évre felvett, 20-22 millió forintos lakáshitel teljes havi törlesztőrészletét fedezheti a jelenlegi kamatszintek mellett. Fontos azt is kiemelni, hogy ez a juttatás nem arra szolgál, hogy valaki magasabb hitelt vegyen fel, hanem arra, hogy a meglévő hitelének törlesztését megkönnyítse” – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
Az egyszerűsített dokumentáció ösztönözhetné a cégeket a juttatás bevezetésére, de továbbra is kérdés, hogy majd hány munkáltató vezeti be a lakhatási támogatást, és mi lesz azokkal a dolgozókkal, akiknek nincs lakáscélú vagy albérleti kiadásuk.
Az viszont egyértelmű: ha egy vállalat lakhatási támogatást is nyújt, azzal a közös jövőbe fektet: a dolgozó könnyebben juthat otthonhoz, a cég pedig elkötelezettebb, hosszabb távra tervező munkatársakat nyerhet.