Ahogy közeledik az év vége, a dolgozók is egyre türelmetlenebbül várják, hogy számíthatnak-e béremelésre a következő évben. A bértervezési folyamatok jelenleg is zajlanak, és sok munkahelyen az éves teljesítményértékeléskor dől el végül, milyen megállapodás születik. Emellett a munkavállalók igényei is folyamatosan változnak, amely a toborzás és a meglévő munkaerő megtartása tekintetében is új kihívásokat állít a munkáltatók elé. Mindezt még égetőbbé teszi a napokban megszületett hároméves bérmegállapodás, amely 9 százalékos és 7 százalékos minimálbér-emelést irányoz elő – ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is. Milyen trendek és kilátások rajzolódnak ki az év végére, és hogyan érdemes ezekre felkészülni? A Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport szakértője segít eligazodni a fenti kérdésekben.
A jövő évre vonatkozó minimálbér-emelést illetően sikerült megegyezniük a munkavállalói szervezeteknek és a munkaadói oldalnak: 2025. január 1-től 9 százalékkal, illetve 7 százalékkal emelkednek majd a kötelező legkisebb keresetek. Így a minimálbér bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum (a köznyelvben „szakmunkás minimálbér”) pedig bruttó 348 800 forintra nő. Ennek függvényében az adókedvezmények nélküli nettó minimálbér 193 382 forint, míg a szakmunkás minimálbér nettó 231 952 forint lesz havonta. „Ugyan a minimálbér-emelés célja az, hogy felzárkóztassa az alacsonyabb jövedelműeket az átlagbérekhez, ez kétségtelenül hatással lesz a magasabb bérkategóriákra is, és a teljes bérskálát felfelé mozdítja. Ugyanis a minimálbér mindig egyfajta viszonyítási alapként szolgál, és általában azon munkavállalók alkupozícióját is erősíti, akik magasabb fizetést kapnak” – hangsúlyozta Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője. Majd hozzátette: ez bérfeszültséghez is vezethet, hiszen a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók is igyekeznek megőrizni a minimálbérhez képest korábban fennálló távolságot.
Azok, akiknek adókedvezmény jár, értelemszerűen magasabb nettó jövedelemre tehetnek szert: ez vonatkozik a 30 év alatti anyákra, a gyereket nevelő munkavállalókra, a friss házasokra, a tartós fogyatékossággal járó betegségben szenvedőkre, valamint a 25. életévüket még be nem töltött dolgozókra és diákokra is. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a napibér vagy órabér változásának kiemelt jelentősége van a részmunkaidős diákmunkában és a gyakornoki, valamint nyugdíjas foglalkoztatásban is, ahol az elszámolás alapját általában a ledolgozott munkaórák vagy munkanapok képezik. Ez az elszámolás jellemző a mostani Black Friday, karácsony, újév körüli szezonális részmunkaidős foglalkoztatásra is, amikor az alkalmi munkák száma és az ezek iránti kereslet is jelentősen megugrik.
Intenzív maradhat a béremelkedés üteme a fizikai munkavégzésért járó fizetésekben
2008-ban a szellemi munkát végzők kicsit több, mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, azonban ez 2023-ra 1,6-szorosára csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, amíg a fehérgalléros dolgozóké csak 1,3-szorosára emelkedett. Hogy miért nőtt gyorsabban a kékgalléros munkavállalók bére, az egyrészt a beruházásoknak köszönhető, amely túlkeresletet generált a munkaerőpiacon: a szakemberhiány miatt a cégek egymás elől szívták el a képzett munkaerőt, amit egyre magasabb bérrel tudtak elérni. Másrészt a minimálbér emelése is hozzájárult, mivel az meghaladta az átlagkereset növekedését. Ez az intenzív bérnövekedés tovább folytatódhat 2025-ben a minimálbér emelésével, amely jelentős hatást gyakorol majd az alacsonyabb kategóriájú bérek alakulására is.
Atipikus megoldásokra van szükség
Ha gyors bérfelzárkóztatásra kerül sor, az jelentősen növeli a bérköltségeket, amely alapos körültekintést és alternatív megoldásokat igényel. Ennek kapcsán Dénes Rajmund kiemelte: „A növekvő bérköltségek miatt, és ahol ezen felül munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését, a vállalatok nyitottabbak a költséghatékony, azonnal bevethető atipikus foglalkoztatási formák iránt: legyen szó részmunkaidős lehetőségekről, szövetkezeti – nyugdíjas- és diák- – foglalkoztatásról vagy a munkaerő-kölcsönzésről. Ennek egyszerű oka van: ugyanis például a kölcsönzés esetében sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, miközben rövid határidővel oldja meg a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is.” A szakértő szerint az atipikus foglalkoztatás térnyerésével az inaktívak – köztük a szeniorok, nyugdíjasok, kismamák és diákok – számára is több rugalmas munkalehetőség nyílhat meg.
Így készüljünk fel a fizetéselemelésre!
Fizetésemelés előtt fontos lépés az országos, összesített adatok elemzése is: a legfrissebb statisztikák szerint a bruttó mediánbér 524 100 forint volt idén, 16,5 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Emellett legalább olyan lényeges, hogy a munkavállaló tisztában legyen a munkakörére és az adott ágazatra jellemző átlagbérrel – erre is nagy mennyiségű adatot szolgáltat a KSH, valamint a különböző országos bérfelmérések, de érdemes megnézni a bért feltüntető munkaadók álláshirdetéseit is, hogy felmérjük más munkáltatók mennyit kínálnak a hasonló feladatkört betöltő alkalmazottaknak.
Dénes Rajmund szerint a fentiek tükrében nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban megugrott az érdeklődés a bérfelmérések iránt: „A Humán Centrumnál rendszeresen vizsgáljuk a munkaerő-piaci adatokat földrajzi hely, iparág és cégméret szerint. Közel 7000 béradatot is tartalmazó álláshirdetést néztünk át, melyekből eddig nagyrészt a munkaadók tájékozódtak, hogy felmérjék, versenytársaik milyen kínálattal vonzzák be a szakembereket. Az utóbbi időben azonban egyre többen szeretnének informálódni a munkavállalói oldalról is, ami szintén utalhat a bérigények növekedésére és az ezzel kapcsolatos bizonytalanságra” – emeli ki a szakértő.
