A vármegyeszékhelyek rádiói az országos elérésű adók szorításában is a hazai médiapiac meghatározó, versenyképes szereplői tudtak maradni – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásában. A nyolc lokális csatorna eléréseit három népszerű, országos könnyűzenei adó eredményeivel összevető elemzés arra is rámutat, hogy a több közszolgálati műsort sugárzó közösségi rádiók jellemzően kevesebb embert érnek el kereskedelmi társaiknál, de hosszabb időre kötik le a hallgatóik figyelmét.
Helyi szinten az országos elérésű Rádió 1-gyel, Retro Rádióval és Petőfi Rádióval összevetve is versenyképesnek bizonyultak a vizsgált vármegyeszékhelyek rádiói a 2024. első félévi hallgatottsági adatok szerint. Több helyi adó nemcsak elérésben, de a hallgatással töltött időben is felveszi a versenyt a legnagyobb kereskedelmi és közszolgálati csatornákkal, hiszen csaknem az összes lokális adóra igaz, hogy hétvégén, hétköznap vagy egy átlagos napon az ő műsoraikat követik a leghosszabb ideig.
A kutatás alapján a legsikeresebb lokális rádió a debreceni Best FM: a cívisvárosban ez a csatorna érte el a legtöbb hallgatót, csaknem kétszer annyi embert, mint a második helyezett Rádió 1. A debreceniek ezzel párhuzamosan a leghosszabb időt is a helyi adó frekvenciáján töltötték el, hétközben és hétvégén egyaránt. Szintén kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet a tatabányai Forrás Rádió, amely mintegy 14 ezer helyi hallgatót ér el egy átlagos napon – másfélszer annyit, mint a Rádió 1, és kétszer annyit, mint a Retro Rádió.
A korábbi évekre visszatekintve a helyi adók elérései nem sokat változtak 2019 óta, de néhány szereplőnél tetten érhetők egyértelmű tendenciák. A miskolci Rádió M elérése például csaknem folyamatosan csökken, míg a kaposvári Rádió Most közönsége egy hosszabb hanyatlás után 2024-ben először növekedni tudott.
A jelentés arra is rávilágít, hogy a helyi közösségi adók átlagosan csaknem 70 százalékban közszolgálati műsorokat sugároznak, míg a lokális kereskedelmi rádiók programkínálatának alig 13 százalékát teszik ki az efféle tartalmak. Figyelemre méltó, hogy ezzel együtt a több közszolgálati és kevesebb zenei tartalmat nyújtó csatornák jellemzően szűkebb, de hűségesebb réteget tudnak megszólítani. Egerben például a vallási és kulturális tartalmakat sugárzó Szent István Rádió ugyan a vizsgáltak közül a legkisebb elérésű helyi adó, hallgatói azonban rendkívül elkötelezettek: egy átlagos hétköznap több mint négy órán át követik a csatorna programját, ami a legmagasabb érték a városban.
Az eredményekből kitűnik, hogy a saját közösség iránti kötődés, a lokális tartalom és az emberközeli műsorvezetés a mai napig olyan értékek, amelyeket a közönség nagyra becsül. Ennek köszönhetően a lokális rádiók mindmáig fontos részét képezik a helyben élők médiafogyasztásának, a helyi vonatkozású médiatartalmakra pedig továbbra is nagy igény mutatkozik az egyes városokban.
