A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel egy panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz (EB) tiltott állami támogatás miatt – olvasható a hang.hu oldalon. A panaszosokat az Euclid Law, egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta. A közlemény szerint a kormányközeli médiumokat 2015 óta több mint 1,1 milliárd euróval támogatták hirdetés formájában.
A Magyar Hang online felületén megjelent közlemény szerint „Minden élet számít” szlogennel futott egy ideig 2020 őszén, a pandémia második hullámának idején a magyar kormány úgynevezett társadalmi célú hirdetése (többek között) négy kormánypárti hetilapban. Egész oldalakon hirdették a koronavírus elleni védekezés fontosságát, de a szlogen nem volt teljesen igaz: a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre.
Abban az évben a nyomtatott hetilapok piacán tíz szereplő volt: a kormányhoz közel álló médiaóriás, a Kesma három lapja (a gazdasági Figyelő, a vidékieknek szánt Szabad Föld és az elvben az értelmiségnek kitalált Mandiner); a nem a Kesma alá tartozó, de erősen kormánypárti Magyar Demokrata, valamint hat kritikus-független. Utóbbiak közül az egyiket, a 168 Óra hetilapot új tulajdonosa éppen átállította kormányközelivé, ezért sok újságíró otthagyta, a távozók alapították meg 2020 májusában a Jelent. A többi lap: a liberális Magyar Narancs, az irodalmi-közéleti Élet és Irodalom, a gazdasági-közéleti Hvg és a polgári, ám kormánykritikus Magyar Hang. A kormányt támogató lapok eladott összpéldányszáma 2020-ban 58 ezer körül alakult hetente, a hat kritikus-függetlené pedig valamivel magasabb, 64 ezer körüli értéket mutatott. Nem volt tehát lényeges különbség, a példányszám nagyjából fele-fele arányban oszlott meg, így ennek az aránynak kellett volna megmutatkoznia az állami költésekben is.
„2023 elején, miután a sokadik covid-hullámot követően a közintézmények is újranyitottak, közel száz munkaórát töltöttem el a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, hogy átlapozzam a tíz kiadvány közel ötszáz megjelent újságjának 35 ezer oldalát. Kockás füzetbe húztam a vonalakat a hirdetésekről, és a végeredmény elképesztő lett: a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelent meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben). Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem” - olvasható a közleményben.
2023 októberében bejelentést tettek emiatt a Gazdasági Versenyhivatalnál gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében a Mediaworks kapcsán. A bejelentést a GVH hosszas gondolkodás után 2024 márciusában elutasította – pontosabban úgy döntött, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.
Ekkor döntöttek úgy, hogy nemzetközi szintre viszik az ügyet. Találtak magyar szakértőket és kutatókat, akik segítettek, így több évig tartó kemény munka kezdődött. Tudni kell, hogy az állami támogatások ellenőrzése az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint az Európai Bizottság feladata – ilyen csak akkor folyósítható, ha azok nem torzítják a versenyt. A tagállam csak akkor adhat állami támogatást, ha azt előzetesen bejelentette és ezt a Bizottság jóváhagyta. Ha az állami hirdetéseket nem átlátható és nem pártatlan módon osztják szét, az torzítja a piacot és sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot – nemcsak a médiavállalkozások, de közvetve a polgárok jogát is a tájékozódáshoz. Abban az esetben, ha egy tagállam olyan támogatást nyújt, amiről a Bizottság nem tud és/vagy nem adott engedélyt, az lehet a következmény, hogy a folyósított összeget a vállalkozás vissza kell utalja a költségvetésbe. (Ez vezetett a Malév csődjéhez: a Bizottság 2012 januárjában egy panasz nyomán megállapította, hogy a magyar állam 88 milliárd forint tiltott állami támogatást nyújtott a nemzeti légitársaságnak, és ezt az összeget a cégnek vissza kellett volna fizetnie. Nem volt miből, így a Malév gépei 2012. február 3-án már nem szálltak fel, a cég csődbe ment és megszűnt.)
A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás miatt. A panaszosokat egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda, az Euclid Law képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta.
Az általuk feltárt bizonyítékok és összegyűjtött adatok kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a magyarországi médiatérképet súlyosan torzította az állami reklámbevételek elosztása. „A kormányközeli médiumokat 2015 óta több mint 1,1 milliárd euróval támogatták. Az egyenlő versenyfeltételeket úgy elferdítették, hogy a piac már nem tud megfelelően működni. A kormányhoz kötődő, veszteséges cégeket mesterségesen támogatják a nyereséges, kormányfüggetlen cégek kárára. Ráadásul a magyar kormány a reklámpénzek elosztását egyfajta jutalomként adta azon tulajdonosok számára, akik megvásároltak bizonyos médiumokat, amelyek aztán kormánypártiak lettek. A folyamatban nemcsak a médiapiac sérült, hanem az állampolgárok tájékoztatása is. Azt pedig maga a Bizottság is sokszor kifejtette, hogy a sokszínűség hiánya a médiapiacon nagyobb kockázatot jelent, mint más ágazatokban, és jelentős fogyasztói sérelmet okoz” - áll a Magyar Hang közleményében.
Amennyiben a Bizottság helyt ad a panaszunknak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot (mintegy 450 milliárd forint) a magyar költségvetésbe.
