A nyári szabadságolások időszaka minden évben újraírja a HR-részlegek működését. A legtöbb magyar munkavállaló ilyenkor veszi ki a jól megérdemelt pihenőnapjait, miközben a vállalatok számára létfontosságú, hogy a gyártás, a szolgáltatás és az ügyfélkiszolgálás zavartalanul folytatódjon. A Jobtain HR Szolgáltató tapasztalatai szerint egyre több hazai vállalkozás támaszkodik nyáron a külföldi – főként harmadik országbeli – munkavállalókra és diákmunkásokra annak érdekében, hogy átvészeljék a nyári munkaerőhiányt.
„A nyári szabadságolási hullám minden évben megterheli a munkaerőpiacot, különösen az ipari és termelő szektorban. A cégeknek ilyenkor is teljesíteniük kell a megrendeléseket, és nem engedhetik meg maguknak a leállást” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője. A Munka Törvénykönyve értelmében minden, Magyarországon dolgozó munkavállalót – legyen az magyar vagy külföldi, saját vagy kölcsönzött állományú – azonos szabadságjogok illetnek meg. Ez HR szempontból különösen fontossá teszi a nyári hónapok gondos ütemezését. A munkáltató a szabadságnapok 75 százalékával rendelkezhet, de évente legalább hét napot a dolgozó kérésére kell kiadnia, és biztosítani kell 14 egybefüggő munkamentes napot is.
Folyamatos termelés nyáron is – ha van, aki dolgozik
A gyárak és termelő cégek esetében mára ritkaságszámba megy a nyári teljes leállás – ez inkább az év végi, karácsonyi időszakra jellemző. A kihívás így egyre inkább az, hogy legyen elegendő aktív munkavállaló a termelés és a logisztikai folyamatok biztosításához. Itt kerülnek fókuszba a nyári diákmunkások és a külföldi dolgozók. „Egy-egy nagyobb gyártócég esetén akár heti többmillió forintos veszteséget is okozhatna a nyári leállás – ezt segíthetnek elkerülni a diákmunkások és a külföldi dolgozók” – emeli ki Mihályi Magdolna. A külföldi munkavállalók körében ugyanis rendkívül magas a túlórázási hajlandóság. Ennek oka egyszerűen annyi, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van ideje, energiája plusz műszakot vállalni. A Jobtain tapasztalata szerint a harmadik országbeli dolgozók 80 százaléka vállal túlórát a nyári időszakban, míg a magyar munkavállalók körében ez az arány csupán 40%.
A nyár lehetőség is, nemcsak kihívás
A vállalatok számára a nyár nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is rejt. Új munkaerőt próbálhatnak ki, betaníthatják őket a kevésbé terhelt időszakban, és akár optimalizálhatják belső folyamataikat. „A nyár a feltöltődés ideje, de a gazdaság nem állhat meg. A nemzetközi munkaerő jelenléte lehetővé teszi, hogy a magyar munkavállalók nyugodtan pihenhessenek, miközben a termelés zavartalanul folytatódik” – tette hozzá a Jobtain ügyvezetője. A hazánkban dolgozó külföldiek számára azonban ugyanúgy előírás a szabadság, mint magyar kollégáik számára. A különbség annyi, hogy ezt általában nem nyáron és nem tömegesen veszik igénybe. Magyarországon a külföldi munkavállalók számára sem engedélyezett „szabadsághalmozás”.
