Egyre részletesebbek a bankok fenntarthatósági jelentései, különösen ami a klíma kockázatokat és a társadalmi hatásokat illeti. Az átláthatóság, az adatok minősége és frissessége, a pénzügyi és nem pénzügyi beszámolók közötti összhang megteremtéséhez azonban még sok a tennivaló – állapítja meg Banks’ sustainability-related disclosures című nemzetközi elemzésében a KPMG. A cég szerint a jelentések értékét jelentősen növelné, ha azok jobban kapcsolódnának a pénzügyi beszámolókhoz, és ha az intézkedésekhez egyértelmű, számszerűsíthető célok és eredmények is társulnának.
A KPMG 33 jelentős bank legfrissebb fenntarthatósági jelentését vizsgálta, ezek különböző önkéntes és kötelező keretrendszerekben készültek. Az elemzés azokra a jelentéstételi témákra összpontosít, amelyek általánosan relevánsak a pénzintézetek számára.
A kutatás szerint fokozatosan kezd kialakulni egy egységesebb jelentési gyakorlat. A bankok 73 százaléka már egyszerre teszi közzé éves pénzügyi beszámolóját és fenntarthatósági jelentését – szemben a 2023-as 43 százalékkal. Az éves jelentés után 30 napon belül 3 százalékuk közli a fenntarthatósági dokumentumot, 24 százalékuk pedig több mint egy hónappal később publikálja ezt. Ez egyértelműen pozitív előrelépés, mégis, az adatok időszerűsége továbbra is problémát jelent: a finanszírozott kibocsátások esetében például a vizsgált bankok 57 százaléka egy évnél régebbi adatokat közöl, mivel ezek többnyire a teljes értékláncból származnak, és beszerzésük időigényes. A többieknél egyes adatok igazodnak a pénzügyi időszakhoz, mások vegyes megközelítést alkalmaznak. „A vállalatirányítási és ERP rendszerek legújabb generációinak ismeretében megjósolható, hogy valós idejű műszaki és gazdálkodási adatok rendszer szintű beépülése és általánosan elfogadott elvek szerinti auditálása segít majd azon, hogy minél frissebb, érvényes számok kerülhessenek be az ilyen jelentésekbe” – véli Wieder Gergő, a KPMG igazgatója.
A bankok döntő többsége az éves jelentésen túl külön fenntarthatósági dokumentumokat is közzétesz. Fenntarthatósági jelentést 88 százalékuk ad ki, módszertani leírást 42 százalék, adatcsomagokat 36 százalék, átállási tervet 15 százalék közölt 2024-re.
Nettó zéró
A KPMG úgy látja, hogy egyre nagyobb teret nyer a finanszírozott, illetve a még kevésbé szabályozott közvetített kibocsátások lefedettségének közzététele. „Azonban a téma fontoságához képest (például ez az alapja a klímacéloknak és átállási terveknek) mindig nem elég széleskörben teszik közzé őket, előbbiről a pénzintézetek 48, utóbbiról 27 százaléka jelent” - emeli ki Wieder Gergő.
A klímavédelem továbbra is kiemelt téma, az ezzel kapcsolatos közlések a legfejlettebbek az összes régióban. A bankok jellemzően külön fejezetben vagy önálló jelentésben tárgyalják a klímastratégiákat, beleértve mérőszámokat, célokat, kockázatértékelést és előrehaladást. A bankok 91 százaléka vállalja a nettó zéró kibocsátás elérését 2050-re, ezek mindegyike köztes célokat is meghatározott a 2025 és 2035 közötti időszakra. A célok leggyakrabban az olaj- és gáziparra, valamint az energiatermelésre vonatkoznak.
A kutatás szerint a bankok 85 százaléka közöl olyan kockázatokat és függőségeket, amelyek veszélyeztethetik a nettó zéró célok elérését. A leggyakrabban az adatok rendelkezésre állását és minőségét említik, 82 százalék aggódik emiatt. 67 százalék jelölte meg a kormányzati szabályozást. 48 százalék az ügyfélkapcsolatok és az elköteleződés, ugyanennyi a technológiai fejlődés, 27 százalék pedig a gazdasági helyzet terén lát problémákat.
A KPMG elemzése szerint az éghajlati kockázatokat leggyakrabban a hitelkockázat-kezelés és a várható hitelezési veszteség (ECL) kapcsán tárgyalják, a korábbi 49 százalék helyett már a bankok 70 százaléka expliciten hivatkozik a klímaváltozásra. Ugyanakkor az éghajlati kockázat ECL-re gyakorolt számszerűsített hatása továbbra is viszonylag korlátozott, akik tettek közzé erre vonatkozó adatot a klímaváltozás hatása 0,2 és 4,2 százalék közt volt az ECL-ben.
Fenntartható finanszírozás
A legtöbb bank rendelkezik fenntartható finanszírozási célokkal, de a különböző ilyen instrumentumok feltételeire és eredményeire vonatkozó átláthatóságon még dolgozni kell. 79 százalékuk teszi közzé céljait a fenntartható vagy átmeneti finanszírozásra, és 24 százalékuk számol be arról, hogy ezeket idő előtt elérte. „A finanszírozott kibocsátási célok meghatározásában és a teljesítmény mérésében komoly kihívást jelentenek a változó adatok – a korlátozott hozzáférhetőség, időszerűség és minőség. A PCAF-hoz hasonló keretrendszerek javítják az adatok minőségének értékelését és a közzététel átláthatóságát” – teszi hozzá Wieder Gergő.
Társadalmi szempontok – csalások és panaszok között lavírozva
A bankok jellemzően üzleti kockázatként tekintenek az ügyfelekre gyakorolt negatív hatásokra. Az ügyfelekkel kapcsolatos kezdeményezések elsősorban a lakossági ügyfelekre és a kisvállalkozásokra fókuszálnak.
A lakossági ügyfeleket célzó kezdeményezésekről a pénzintézetek 82 százaléka közöl mutatókat. Ezek főként olyan területekre összpontosítanak, mint a csalásmegelőzési képzések, pénzügyi ismeretterjesztés és oktatás, vagy az első lakásvásárlóknak szóló programok. Célértékeket 24 százalékuk határoz meg az ilyen kezdeményezésekre. Kisvállalkozások támogatásáról szóló programokról (például mentorprogramokról, speciális hitelekről) 67 százalék számol be, de konkrét célokat mindössze 18 százalék tűz ki ezekhez.
A csalásmegelőzés és a panaszkezelés a leggyakrabban közölt ügyfélkezelési mutatók közé tartozik. A pénzintézetek 73 százaléka jelent olyan intézkedéseket, amelyek a csalások megelőzésére és az ügyfelek tájékoztatására irányulnak, és 42 százalékuk mellékel csalásmegelőzési mutatókat. Az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó eljárásokat 91 százalékuk ismerteti, ügyfélpanaszokkal kapcsolatos mutatókat pedig 57 százalék ad ki.
Irányítás és üzleti etika – fenntarthatóság egyre jobban beépülve a működésbe
Az elemzés szerint minden egyes bank igazgatósági szinten is foglalkozik már a fenntarthatósági kérdésekkel. A vizsgált bankok 61 százaléka meglévő bizottságokba integrálta a fenntarthatósági feladatokat, míg 39 százalék új testületeket hozott létre. Fontos látni, hogy a felsővezetői javadalmazásba 85 százalékuk építette be a fenntarthatósági célokat, és 62 százalék azt is részletezi, hogyan befolyásolják ezek a kifizetéseket. Az üzleti magatartás (compliance, korrupcióellenes elvek, AI-kockázatok) jelentése jelent meg hangsúlyosan. A mesterséges intelligencia etikájával és az algoritmikus torzításokkal kapcsolatos kockázatokról például már a bankok 42 százaléka számol be fenntarthatósági jelentésében.
