
Magyarországon a visszaváltási rendszer (DRS) tavalyi bevezetése óta a gyártók, fogyasztók és a kereskedelem szereplői közös erőfeszítésének köszönhetően jelentős előrelépés történt az italcsomagolások hulladékkezelésében. Egy évvel a rendszer bevezetése után már meghaladta a 80 százalékot, volt olyan hónap, amelyben már a 90 százalékot is a visszaváltási arány, a REpont automaták elérhetősége pedig egyre inkább boltválasztási szemponttá vált a fogyasztóknak – hangzott el a Coca-Cola Magyarország által szervezett fenntarthatósági kerekasztal-beszélgetésen. A Sziget Fesztivál keretében megtartott eseményen a szakma és a kormányzat szakemberei vitatták meg a visszaváltási rendszer első évének eredményeit és a továbblépés lehetőségeit. A bevezetést és a kimagasló eredményeket a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség is üdvözli.
A Sziget Fesztivál, amelynek szervezői a minőségi szórakozáson kívül a fenntarthatóság iránt is elkötelezettek, idén is otthont adott a Coca-Cola Magyarország immár hagyományos, környezettudatos szemléletformáló sajtóbeszélgetésének. Az idei eseményen a csomagolási innovációk, a visszaváltási rendszer eddigi eredményei, a kapcsolódó kormányzati szerepvállalás és célkitűzések, valamint a lakosság fenntarthatósági attitűdje kerültek terítékre, kiemelve a közös felelősség és a kollektív cselekvés fontosságát.
Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség főtitkára szerint „A kimagasló visszaváltási és újrahasznosítási arányok mögött a gyártók, a kereskedelmi szereplők, a hulladékkezelési szakemberek és a fogyasztók közös erőfeszítései állnak, amelyeket a szabályozó hatóságokkal és a kormányzattal való szoros együttműködés tett lehetővé. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség tagvállalatai büszkék arra, hogy aktívan hozzájárulnak ezekhez a sikerekhez, és elkötelezettek amellett, hogy a hazai eredmények összhangban legyenek az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseivel.”
A hazai lakosság gyorsan megszokta a visszaváltási rendszert
Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója ismertette a rendszer eddigi eredményeit. A tavalyi bevezetés óta a hazai lakosság több mint 2,5 milliárd darab visszaváltási díjas terméket vitt vissza a RePont automatákba vagy kézi átvételi pontokra. Az idei nyár rekordokat hozott a visszaváltás terén: egyes napokon a visszaváltott italcsomagolások száma meghaladta a 15 milliót. A mostani 80 százalékos visszaváltási arány európai viszonylatban is kiváló eredmény, és várhatóan 2026-ra állandósul majd a 90 százalék feletti érték. A korábbi, házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben az italcsomagolások visszagyűjtési aránya mindössze 30-35 százalék körüli volt.
„A visszaváltási rendszerért felelős MOHU zárt logisztikai rendszert működtet, így az összegyűjtött csomagolás garantáltan újrahasznosításra kerül, nem jut a szemétégetőbe vagy lerakóba. Büszkék vagyunk az eddigi eredményekre, és azt látjuk, hogy a hazai lakosság különösen nyitottan és együttműködően fogadta ezt a nem kis változást. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően néhány hónap leforgása alatt hatalmas lépést tettünk egy fenntarthatóbb jövő megteremtése felé” – mondta el Runtág Tivadar.
„A DRS-rendszer, azaz az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszerének bevezetése fontos mérföldkő volt a kormányzat Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében, egy, a körforgásos gazdaság felé tett újabb fontos lépés, amely nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem az iparfejlesztés és az erőforrások hatékonyabb felhasználása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az eddigi eredmények, így a visszaváltási arány gyors növekedése azt mutatják, hogy megfelelő infrastruktúra, szemléletformálás és ösztönzés mellett a hazai fogyasztók is szívügyüknek tekinti a környezetvédelmet. Ez egyértelműen jelzi, hogy jó úton haladunk a zöld átállásban. A kormányzat számára kulcsfontosságú a lakosság szemléletformálása, a hazai ipar energia- és nyersanyagtakarékos gazdálkodása, valamint a gyártókkal és hulladékgazdálkodási szereplőkkel való szoros együttműködés is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes rendszert építsünk” – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért, kommunikációért és fenntarthatóságért felelős igazgatója hozzátette: “Az újrahasznosíthatóság és újrafelhasználás érdekében együttműködünk partnereinkkel, valamint a kormányzat szereplőivel is. Fogyasztóinknak szintén kulcsfontosságú szerep jut a csomagolóanyagokat érintő stratégiánkban, ugyanis az ő aktív részvételükre, is szükség van ahhoz, hogy ezek a csomagolások visszajussanak az újrahasznosítást és újrafelhasználást elősegítő rendszerekbe.”
„A zöldipar is aktív szerepet vállal a fenntartható csomagolások fejlesztésében, használatában, alkalmazásában, illetve – például a hulladékhasznosító iparon keresztül – a körforgásos alapanyag előállításában, hiszen a fenntarthatóság elérése közös felelősségünk. A jogalkotók, szakemberek, gyártók, kereskedők, a visszaváltási rendszer működtetője és a fogyasztók együttműködése, valamint az edukációs erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy előrelépést érjünk el a hulladékgazdálkodásban, a társadalom szemléletformálásában és hosszú távon a fenntarthatóság terén. A közös munka jelenleg is zajlik, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy csak összefogással érhetünk el valódi változást” – mondta Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének szakmai igazgatója.
Még több újrahasznosítás jön a Sziget Fesztiválon is
A Green Sziget Center évről-évre izgalmas programokon keresztül mutatja be nemcsak saját fenntarthatósági gyakorlatait, de szemléletformáló üzeneteket is igyekszik eljuttatni a látogatóhoz. Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere elmondta: a fesztiválon a legnagyobb mennyiségű hulladékot a PET palackok és az aludobozok jelentik, amelyet azonban magas arányban tudnak visszagyűjteni.
„A Sziget Fesztiválon minden évben újabb elemekkel bővítjük fenntarthatósági programunkat, és ebbe partnereinket, támogatóinkat is törekszünk bevonni. Az olyan szponzorok, mint a Coca-Cola szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően csökkentsük a fesztivál ökológiai lábnyomát” – mondta el Dominus Ákos.
Jelentős a szemléletváltozás a magyar lakosság körében
Sági Ferenc, az NRC kutatási igazgatója átfogó képet adott a visszaváltási rendszer elfogadottságáról. Felméréseik szerint a lakosság nagyobb része ismeri és használja a visszaváltási rendszert.
„A visszaváltási rendszer nem csupán egy új szolgáltatás, hanem egyre inkább befolyásolja a fogyasztói döntéseket, például a boltválasztást, sőt, az oda járás gyakoriságát is – utóbbi kapcsán a válaszadók 42%-a említette, hogy gyakrabban megy el egy adott üzletbe vásárolni, mert működik benne REpont. A lakosság tehát egyre tudatosabb, és a REpont rendszerhez hasonló motiváló rendszerek kulcsfontosságúak a pozitív viselkedésváltozás elérésében és a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásban” – mondta Sági Ferenc.