Elképesztő ütemben fejlődik a kiberbiztonság - de a kiberbűnözés is, hiszen a kettő szorosan összefügg. Mik az új trendek, hol tart ma Magyarország? Wittinghoff Dániel, a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldásaiért felelős üzletfejlesztési igazgatója beszélgetett erről a Business Lounge legutóbbi adásában. Mi tudjuk, hogy a magyar bor jó - de vajon külföldön is tudják? Erről Vancsik Ivett, a Vince Magazin főszerkesztője beszélt.
Nagyjából amióta van internet, azóta van kiberbűnözés is, ahol a támadó és a védelmi oldal között mindig folyik egyfajta technológiai verseny. Wittinghoff Dániel szerint “ennek a versenynek az áldozatai vagyunk”, és a védelmi oldalnak egyre nehezebb dolga van, mert a mesterséges intelligencia új szintre emelte a támadásokat.
A Mastercard idén publikálta kutatásának eredményeit, melyben azt vizsgálták, hogy hazánk hogy áll kibervédelmileg. Megnézték a globális trendeket, azt, hogy vannak-e helyi sajátosságok a kiberbűnözésben, valamint milyen tudással rendelkeznek a területet illetően a fogyasztók. Eredményeik megmutatták, hogy vannak kulturális különbségek, valamint a technológiai fejlettség is eltérő, itthon például Európához képest gyorsan terjedt el az érintéses fizetés. Felmerült a kérdés a beszélgetésben, hogy eljöhet-e a pont, amikor az emberek a digitális bizalmatlanság miatt visszatérnek a készpénzhez? A szakember úgy látja, hogy a trendek nem ezt mutatják. “Az egyszerűség és a kényelem még mindig előtérben van” - mondta, de hozzátette, hogy természetesen nem gondoja, hogy el kellene törölni a készpénzt.
Hogyan tud bekapcsolódni a Mastercard a védelmi folyamatba? Az egyik pillére ennek az edukáció, amit nemcsak ügyfeleiknek, hanem házon belül is biztosítanak, a másik a kollaboráció, hiszen “a kibervédelem nem csak egyéni felelősség”. Vagyis interszektorális együttműködésre van szükség, Wittinghoff szerint rendkívül fontos, hogy “osszuk meg egymással azt is, ami nem jó”.
A magyar borról, annak nemzetközi értékesítéséről beszélgettek a műsorvezetők a második részben, méghozzá Vancsik Ivettel, aki a Vince Magazin főszerkesztője. A téma kiindulási pontja mindenképp az, hogy a magyar bort bizony máshogy kell eladni külföldön, mint itthon, noha a válaszra több óra sem lenne elég. Vancsik Ivett elmesélte, hogy a hazai fogyasztókkal könnyebb, hiszen “Magyarországon mindenki azt gondolja, hogy a magyar bor rendkívül finom - és ebben igazuk is van.”
A külföldi piacon azonban sokkal nagyobb a verseny. Így hát olyan borokkal vagy készítési metódusokkal tudunk kitűnni, ami hazánkra jellemző, például a kékfrankos vagy a furmint. Kell-e egy itthon díjazott bort külföldön is megmérettetni? A szakember szerint “nem elég a világ legjobb borait elkészíteni, ha ezekről a borokról senki nem tud”, itt jön be a képbe, hogy piacot találjanak neki, megfelelő kommunikációt, csomagolást, brandinget találjanak ki hozzá, hogy ne legyen láthatatlan. “Ebben tudnak segíteni a borversenyek, megmérettetések, díjak”.
Mik a leggyakoribb kiberbűncselekmények Magyarországon? Kihez fordulhatunk, ha digitális támadás ér minket - és tényleg megtesszük? Nem inflálódik el a borverseny, ha sok van belőle? Hogyan lehet objektíven díjazni a borokat? Mi a helyzet az alkoholmentes borokkal és más innovációkkal? Kiderült a Spotify-on a Business Lounge legfrissebb adásából.
